A szingliség valóban társadalmi szintű probléma?

1: Igen, például az egyenjogúsággal is kapcsolatban van.

2: Nem jellemző, ma már család nélkül sem stigma a gyerek.

"A szingliség valóban társadalmi szintű probléma?"

valóban komoly következményei vannak, igen

"Ennek egyértelműen a nők helyzetváltozása lehet az oka a régebbi pozícióikhoz képest, ugyanis karrierre, sikerre fókuszálnak és nem túl motiváltak a családalapításra, gyerekvállalásra stb"

nem egyértelmű. a férfiak sem túl motiváltak a családalapításra, felelősségvállalásra. mennyivel egyszerűbb 30 évesen is a mamahotelben gépezni.

egy sor olyan társadalmi és technológiai változás történt az elmúlt 100 évben, amik mind hozzájárultak az alacsony termékenységhez.

"Meg a szexuális motivációik sem annyira erősek mint a férfiaknak akikben megvan a szexhormon vagyis a tesztoszteron."

sokkal erősebbek, mint bármikor a történelmünk során. járj egy kicsit utána, mi volt a helyzet női szexualitás terén 100-200 éve. sem a társadalmi elvárások, sem a valóság enyhén szólva nem volt túl fényes a mai viszonyokhoz képest.

Ez lenne a legbékésebb népességcsökkentési mód. Van még a háború, meg a járvány.

[link]

Azért, mert illúzió, hogy ennyi ember és az összes idióta igénye kielégíthető hosszú távon a ökológiai rendszer leépülése nélkül. De mindegy, majd ez nem sokára nem csak szavakban lesz egyértelmű a te számodra is. Baszottul nem csak az embereké ez a bolygó. Némi alázat lehetne bennük a hihetetlen nagy hatalmunk mellé. Ez felelősség is, ekkora hatalommal nem viselkedhetünk együgyű százlábúak módjára, hogy: én szaporodni akarok, én csak egyre többen akarok lenni - mert kikapcsoltuk a negatív visszacsatolásokat, ami azt jelenti, hogy egy sokkal nagyobb visszacsatoláss lesz majd. Ezt lehetne megelőzni, ha képesek lennénk belátni mindezt és bölcs választ adni rá. Nem mondom, hogy a szingli az ideális megoldás. De minél tovább halogatjuk a döntést, hogy hány ember élhet maximum a bolygón, annál spontánabban és fájdalmasabban fog ez megoldódni. Tehát lehet szentségnek gondolni a gyermekáldást, de ilyen kifinomult orvostudománnyal és ilyen eszement igényekkel beszorozva ez világháborút jelent.

Tehát a háborút választod, vagy az önmérsékletet? Kb. így.

„[…] hatalmunk növekedése következtében az emberi cselekvés jellege megváltozott, és mivel az etikának a cselekvéssel van dolga, a fentiekből annak az állításnak kell következnie, hogy az emberi cselekvés megváltozott természete változásokat követel meg az etika terén is. (…) Vegyük például, mint a ránk hagyományozott kép első nagyobb változását, a természet kritikus sebezhetőségét, amelyet az ember technikai beavatkozása idézett elő – ezt a sebezhetőséget sejteni sem lehetett addig, amíg meg nem mutatkozott a már okozott károkban. Ez a felfedezés, amelynek sokkja a környezetkutatás (ökológia) fogalmához és születő tudományához vezetett, megváltoztatja egész felfogásunkat önmagunkról mint a dolgok tágabb rendszeréhez tartozó kauzális tényezőről. A hatások révén ahhoz a felismeréshez vezet, hogy az emberi cselekvés természete de facto megváltozott, és hogy egészen új rendű és rangú tárggyal, nem kevesebbel, mint a bolygó egész bioszférájával egészült ki az, amiért felelősséggel tartozunk, mert hatalmunk van fölötte.”

Hans Jonas: Az emberi cselekvés megváltozott természete