Nyugaton a polgári állam kiépülése volt a közvetlen oka a 19. és 20. században a monarchikus államforma visszaszorulásának-bukásának?

Nem sok jót sejtet a #2 válasz ennyire lenullázása. Pedig mindössze az szorul benne némi kiigazításra, hogy a monarchiának ma ott nemhogy nincs akkora, de semekkora hatalma sincs. Ez egy szimbolikus, formális hatalom, jelentősége a birodalom (a Brit Államközösség) egységét hivatott bemutatni.

Egyébként nyugaton az egész kérdés megítélése drasztikusan más szemléleten alapul. Például ott ma is van nemesi cím és használják is. Csak a jelentése olyasmi, mint mondjuk a doktori cím nálunk. Ugyanakkor az arisztokrácia valódi hatalma évszázadok óta csökkent, mivel az ipar fejlődésével az lett a húzóágazat, és képviselői (vezetői) a bankvilág és cégvilág vezetői lettek fokozatosan. A monarchikus forma egyszerűen a fejlődéssel elavulttá vált, nem volt húzóereje, így fokozatosan visszaszorult. Keleten a diktatórikus módszertan divatosabb volt (a mai napig), ez eredményezte a lemaradást is és a társadalom ellenérzését is az arisztokrácia iránt.

Meg lehet nézni, Anglia, Dánia, Hollandia, Svédország, Spanyolország mind királyság, és ott e személyiségek a korábbi szemléletüknek nyomát sem hordozzák, de mindenütt a nemzet egységét (gyakran tevőlegesen és hatásosan) segítik elő, nem pedig megosztók. Ezért ott nem ellenszenvesek, az ország működésének szerves és hasznos részei. Mert ez elsősorban szemléleti kérdés.