Mennyivel lett volna jobban megtartható a don kanyar, ha a teljes magyar hadsereget odaküldik?

10

Tévedsz, tőlünk délre olaszok voltak.

Északra tőlünk a német 2. hadsereg állt, annyi igaz, hogy a 24. páncéloshadosztályt korábban onnan kivonták, hogy Mannstein Sztálingrádot felmenteni szándékozó rohamához csatlakozzanak, de januárban visszavezényelték őket, egy részük meg is érkezett, sajnos nem teljes létszámban.

A legtovább a németek tartottak ki, ők fedezték a visszavonulást, meg a magyar III. hadtest, amely korábban elszakadt a magyar erőktől és a németek körzetébe szorult.

Mondjuk ennek az is volt az oka, hogy délen támadtak az oroszok először nagy erőkkel, majd amikor az olaszokat elkergették, akkor szélesítették ki a rést észak felé, így jöttünk előbb mi sorra, legvégül a németek. Természetesen közben az egész fronton folyt harctevékenység, hogy ne tudjunk egymásnak kellően segíteni, de kisebb intenzitással.

[link]

# 4 # 9

Bocs, de a román hadsereg 1919 és 1945 között mindig jóval nagyobb volt, mint a magyar.

# 4

EZT ÍROD: "Én egyszer azt olvastam, hogy a magyar hadsereg közel 100ezer fővel nagyobb volt, de most nem találom a cikket..."

Ezt a Wikipedián olvastad: "A Magyar Királyi Honvédség 550 ezer embert mozgósított a határ mellé július 13-ig. Az I., II. IV. és VI. hadtest a Nagy Vilmos gyalogsági tábornok vezette 1. hadsereg alárendeltségébe került, tőle jobbra helyezkedett el a 2. hadsereg alá beosztott III. és V. hadtest Jány Gusztáv altábornagy vezetésével, míg a balszárnyon a VII. és VIII. hadtestből álló 3. hadsereg vonult fel, Gorondy-Novák Elemér altábornagy vezetése alatt. A gyorshadtestet pedig Kárpátaljára vezényelték. A honvédséggel szemben felsorakozó románok túlerőben voltak, és fegyverzetük is korszerűbb volt, hiszen Magyarországot 1938-ig kötötték a trianoni békeszerződés korlátozásai, és a hadsereg fejlesztése csak ekkor indulhatott meg. Azonban a román katonák harcértékét jelentősen rontotta a hosszú, harc nélküli hadiállapot, a tisztek felé való bizalmatlanság és a szélsőséges (vasgárdista és kommunista) eszmék terjedése. Valamint az is bizonyosnak látszott, hogy egy elhúzódó háborút a román gazdaság nem lenne képes elviselni. A románok fő erőssége a Károly-vonal volt, amelynek erődítésein 450 ezer katonát sorakoztattak fel, 270 harckocsival és 330 repülőgéppel megtámogatva." [link]

Azonban a 450 000 román katona, amely a teljes 550 000 fős Magyra Királyi Honvédséggel szemben állt, csak az Erdélyt védő Károly-vonal helyőrségét jelentette, ezzel szemben volt magyar erőfölény.

A cikkben szerepel a román erők teljes nagysága: "A következő részleges román mozgósításra a franciaországi hadjárat 1940-es sikere után került sor, amelynek köszönhetően május 20-ára már mintegy másfél millió román katona állomásozott Erdélyben."

# 9

EZT ÍRTAD: "Még annyit, hogy 37-38 ig a román hadsereg valóban kisebb volt a magyarnál, nem tudom mennyivel, ha azt mondod, hogy százezer fővel, akkor lehet, hogy igaz is."

Ez is tévedés, ugyanis az 1938-as bledi egyezményig Magyarországnak csak egy 35 000 fős hadsereg fenntartását engedélyezte a trianoni békediktátum. Románia ennél mintegy ötször nagyobb hadsereget tartott fenn.

MAGYAR ROMÁN ERŐARÁNYOK 1937-BEN ÉS 1940-BEN:

1937 (békelétszám):

Magyarország: 35 000 fő

Románia: 175 000 fő

1940 (háborúra mozgósítva):

Magyarország: 550 000 fő

Románia: 1 500 000 fő