Mi a kulonbseg a foderacio es az unio kozott?

Igazából a föderáció az egy unió, ugye az amerikai polgárháborúban északi föderációt hívták simán uniónak is, az unió az inkább név mint államforma sőt nem is igazán szokták államokra használni hanem különböző szervezetekre lásd Európai unió, Afrikai unió. Európai unió jelenleg magában hordoz föderalista és konföderalista elemeket is.

Tehát én úgy gondolom a föderáció egy konkrét államforma ami esetében a tagállamok bizonyos jogköröket egy szövetségi kormányra ruháznak át és ennek a föderális államnak van egy központi kormánya és törvényhozása stb.

Az unió az meg egy tágabb értelembe vett szövetség, ami akár lehet föderáció, konföderáció vagy akár vmi nagyon laza kvázi semmi szövetség mint pl az afrikai unió.

Azt tudom, hogy annak idején tanultuk ezt történelemből, amikor az amerikai polgárháborút vettük, de már nem nagyon emlékszem.

Valami olyasmi, amit a 2-es írt. Az unió az egy lazább szövetség a konföderációhoz képest, vagyis az államok sokkal szabadabbak egymáshoz képest. A konföderációt ahhoz hasonlítanám, minthogy Magyarországnak vannak megyéi, és a megyék összessége lenne a konföderáció.

Ahogy viszont Orbán előadja manapság az Európai Uniót, az inkább hasonlít konförderációra, mivel Magyarország bármennyire is vergődik, nem tud érvényesülni, mert a csúnya gonosz többi állam el akarja nyomni. Holott valójában pont fordítva van, ugyanis mindent megvétóz, amit a többi állam szeretne.

"Az unió az egy lazább szövetség a konföderációhoz képest, vagyis az államok sokkal szabadabbak egymáshoz képest."

Ha az amerikai polgárháborút nézzük, ott Északot nevezték uniónak, Délt pedig konföderációnak. A kettő között a különbség az volt, hogy az unió (a tulajdonképpeni megcsonkult USA) volt egységesebb, tehát ott a központi kormányzatnak sokkal nagyobb és centralizáltabb hatalma volt a tagállamok felett, mint Délen. Délnek, vagyis a konföderációnak volt az az alapelve, hogy a tagállamok viszonylag legyenek önállóak, csak laza politikai kapcsolat legyen közöttük. Egyébként ezt egy háborúban nehéz megoldani, mert egyrészt a hadsereget csak egy centralizált államapparátus tudja hatékonyan kezelni, másrészt a hadsereg fenntartásához is centralizált gazdaság kell, és ez egyébként Délen elég nagy politikai belső feszültséget is eredményezett a háború alatt.

Magát a háborút is az okozta, hogy észak iparosodottabb volt, Dél pedig főként nyersanyagkivitelből tartotta fenn magát (gyapot, tea, élelmiszerek stb.). A 19. században egy iparosodott területnek az volt a kedvező, és azt a gazdaságpolitikát folytatták, hogy védővámokkal vették körbe az államot (ezt nevezzük protekcionista gazdaságpolitikának), amely magas vámmal sújtja a nyersanyagkivitelt, a nyersanyag behozatalt pedig alacsonnyal. A kész ipari termékek kivitelét alacsony vámmal sújtja, a behozatalát pedig magassal. Mivel az USA-ban az északi politikusok domináltak, és mivel az USA-ban a központi hatalomnak igenis nagy befolyása van a tagállamokra, ezért az egész ország területén alkalmazták ezt a protekcionista vámpolitikát, vagyis a Dél pl. a gyapotot magas vámmal tudta kivinni, ami azzal járt, hogy külföldön (főleg Angliával kereskedtek) magas áron tudta eladni, ezáltal a versenyképességük romlott a piacon. Épp ezért volt Dél érdeke, hogy a tagállamok fölött ne "basáskodjon" a központi elnöki kormányzat, amelyet Délen egyre inkább úgy kezdtek tekinteni, mint a régi, zsarnok angol uralmat.

Valójában a civil warnak ez volt az oka, nem a rabszolgakérdés. A rabszolgakérdés inkább csak a meglévő ellentéteket, feszültségeket mélyítette tovább. Az sem véletlen, hogy a déli államok kezdték el felmondani az uniót, egymás után léptek ki az USA-ból, azaz ők kezdték el az egészet a gazdasági kérdések miatt. Ha a rabszolgatartás miatt tört volna ki a háború, akkor viszont észak kezdte volna... Csak azért tértem ki erre, mert sokakban az a tévhit él, hogy a civil war a rabszolgakérdés miatt volt. Bár ez az egész válaszom egy off, mert nem a polgárháborúról szól a kérdés. :P

"Holott valójában pont fordítva van, ugyanis mindent megvétóz, amit a többi állam szeretne."

Az EU-ban is minden állam a saját pecsenyéjét süti, és ez így van rendjén. Nem tudom, miért kívánatos és jó dolog "nektek" az, ha Magyarország beáll engedelmesen bégetni a többi engedelmes ország közé, és kritika nélkül elfogadja azt, ami a "fősodor". Tulajdonképpen pont hogy ez az önfeladás és a zéró önérdekérvényesítés logikája. És ha ezt tennénk, épp hogy a német-francia stb. érdekeket szolgálnánk ki, vagyis azt lehet mondani, hogy még logikátlan is az ilyen érv, amit te kifejtettél, hiszen tulajdonképpen akceptálod, hogy a németek a saját pecsenyéjüket sütik a nagypolitikában, neked csak az a bajod, hogy Magyarország nem asszisztál ehhez. Németország egyik legfontosabb gazdasági partnere egyébként Oroszország, a gázt ők is az oroszoktól szerzik be, és ugyanúgy gazdasági paktumokat kötnek az oroszokkal, akár az EU érdekeinek ellenére is, ha a saját érdekük úgy kívánja. Emellett egy csomó videót találsz a neten, hogy Merkel és a mostani vezetők is rendszeresen tárgyalnak Putyinnal.

Pl. nem értem, miért kéne nekünk ezek után beállni a "Putyin a gonosz" bégetők közé, amikor Magyarországnak egyértelmű gazdasági érdeke ugyanúgy pl. az orosz gáz behozatala. Nektek jobb az, ha mi is bégetünk, hogy "Putyin a gonosz", és közben megfagyunk télen?

Ukrajna támogatása pedig nem magyar érdek, amíg az ottani magyarság helyzete nincs rendbe rakva. Kovács László biztos leszarná az ottani magyarokat, és menne Kijevbe ukrán valagokat nyalni, Putyinra pedig vonyítana, mint a kutya a teliholdra, de ma már szerencsére nem ezt a bégető, másokat kiszolgáló, saját érdekeinket figyelmen kívül hagyó korszakot éljük.

Jó lenen már elfelejteni a "merjünk kicsik lenni"-féle időszakot, és Kovács László érája is messze van már. Különben is, az EU-nak nem arról kéne szólni, hogy megmondja, hogy melyik tagállamnak mi a nemzeti érdeke, az EU tudomásom szerint még mindig egy gazdasági közösség, és nem több, nem kevesebb ennél.

Mint már írtátok, csak talán áttekinthetőbb lenne három címsorban, konföderáció, föderáció és unió. De lényegében már le lett írva - szóval mindegy.

KONFÖDERÁCIÓ

A szövetség önkéntes. Nincs közös felsőbb irányítási szervezet, vagy csak gyengén, a szuverenitás nagyobb mértékben megmarad. Önálló államok együttműködése csak egy közös célért és nem általánosan. Nincs hatékony végrehajtó hatóság és központi kormányzat, a tagállamok saját diplomáciával és katonasággal rendelkeznek.Pl:

Egyesült Államok (1781-1789 Articles of Confederation)

FÖDERÁCIÓ (szövetség)

Az államok szuverenitása a szövetségi kormánynál van mint végső hatalom. Erősen központosított a politika, katonaság és a jog.

Pl: Egyesült Államok jelenleg (1788-tól). Vagy Oroszország (teljes nevén Oroszországi Föderáció - Russian Federation). Vagy Svájc (teljes nevén - Swiss Confederation).

UNIÓ

Általánosabb kifejezés. Például az Európai Unió egy nemzetek feletti szervezet, amely tartalmaz föderációs és konföderációs működéseket is.

#6, szerintem alapvetően jókat írsz, bár az unió fogalma kapcsán a definícióddal lehetne vitatkozni, mert a "nemzetközi szervezet" kifejezésre jobban ráillik az, amit írtál.

Viszont lehet olyan példákat mondani, amikor egy adott országok közötti társulást unió névvel tituláltak, viszont mégsem beszélhetünk egy nemzetek feletti (nemzetközi) szervezetről. Az USA szervezetére is szokták mondani, hogy unió (pl. a civil war idején is), és megemlíthetjük akár az Osztrák-Magyar Monarchiát is, de beszélhetünk perszonálunióról vagy reálunióról is, pl. a lengyel-litván állam esetén a középkorban, ahol a teáltalad leírt unió definíció már nem állja meg a helyét.

Szerintem csak kicsit elbeszéltünk egymás mellett, mert pont ugyanazt mondod. Az unióra egy inkább sokrétűen használható jelentést írtam, mint ahogy te is sokféle eltérő példát hoztál rá. Talán az unio rövidre sikerült.

Az unio nem annyira meghatározott kifejezés ezért használják többféle esetekre is. (A US civil war is ilyen valahogy úgy nevezték eset, de semmi definíció nincs benne.)