Mi lesz a jövőben azokkal az emberekkel, akiknek a robotok elveszik a munkáját?

Akkor itt lehet, hogy átterhelés van. Ha pl. kevesebb szénerőművünk van, de minden folyón ledarálják a halakat a vízierőművek rotorjai, akkor nagyon büszkék nem lehetünk. Vagy ha atomenergia helyett energiafűvel fűtünk, az inkább aggasztó, mint örömteli, hiszen ezek a növények tönkreteszik a talajt.

De ezeket én csak ilyen elméleti szinten vélem. Kevéssé tudom elhinni, hogy gazdasági növekedés lehetséges a természet terhelésének növekedése nélkül. Az, hogy az egyik grafikon pozitív, az szuper, csak a rendszer egészéből kijövő összeterheléssel lehet tiszta képet kapni a folyamatokról, anélkül önáltatás. Externális hatás/költség.

32 Pedig lehetséges csak simány hatékonyabb technologiák kellenek... Hogy ez mennyire valosúl meg a gyakorlatban az kérdéses de szerencsére egyre szigorubbak az előírások.

De eléggé eltértél a tárgytól. Én csak azt állitottam hogy nem az automatizálás miatt fog jelentősen megemelkedni a környezet szennyezés. Inkáb pont ellenkezőleg hat.

Lehet, hogy eltértem, de az egész rendszert érdemes vizsgálni, az automatizálás egy részletkérdés, így önmagában nem megoldható/megoldandó. A fő (és problématikus) cél, a végtelen gazdasági növekedés, ezt a kamatos kamat intézménye okozza, ami miatt "mindenki tartozik", illetve növekedni kényszerül, ezért költségeket akar csökkenteni, ennek egyik útja, hogy kizárja az emberi munkaerőt, mert azon pl. sok az adóteher. Ez ösztönzi az automatizálást. A felhasznált energia az egyik kimenet, van még a szennyezés, a tér kisajátítása, a humán erőforrás túlhasználata is, amelyek miatt érdemes lenne fejleszteni a rendszer egészét.

A megoldás állítólag az, hogy többféle pénzt használnánk, ezek a helyi pénzek kincsképzésre nem alkalmasak, viszont a pénz másik két funkcióját teljesítik. Ez csökkentené a gazdasági válságokat, csökkentené az egyenlőtlenségeket. Szakmaibban, akit érdekel: Lietaer: Pénz és fenntarthatóság