Mert a bomló hulláktól kipusztult volna az összes ember a környéken, rengeteg betegség terjedt így
2021. aug. 5. 22:25
Hasznos számodra ez a válasz?
2/11 A kérdező kommentje:
ismerték az ok okozatot?
2021. aug. 5. 22:29
3/11 anonim válasza:
Ismerték, használták is a hullákat/maradványaikat afféle korai biológiai fegyverként.
2021. aug. 5. 22:36
Hasznos számodra ez a válasz?
4/11 anonim válasza:
Kérdezd Hunyadi Jánost. Elég jól ismerte az ok okozati összefüggést. Egy darabig. Aztán belehalt.
2021. aug. 5. 22:44
Hasznos számodra ez a válasz?
5/11 anonim válasza:
Az ilyen kérdést és válaszokat kéne összevetni azokkal a válaszokkal más kérdés alatt, akik azt írták, csata után otthagyták a hullákat. :D
2021. aug. 6. 07:48
Hasznos számodra ez a válasz?
6/11 MDaniel98 válasza:
5# Volttak erre is példák, hogyha mondjuk a támadó ország hadserege nyert, és úgy vélték, hogy a sikerhez most éppen a gyors csapatmozgások az elengedhetetlenek, akkor nem sokat foglalkoztak a hullákkal, de azért a középkorban már nem ez volt az általános.
2021. aug. 6. 08:05
Hasznos számodra ez a válasz?
7/11 Wadmalac válasza:
Azért volt benne némi vallási háttér is.
A temetetlenség a legtöbb vallásban bűn, általában hozzákötik, hogy a lélek túlvilágra jutását akadályozza, lehetetlenné teszi stb.
Néhol pont emiatt szándékosan, büntetésként is alkalmazták a temetés kihagyását.
Persze valószínűleg a vallásokban is az eltemetés előírása a higiéniai okokra vezethető vissza, a fertőzések ismerete nélkül is felismerhették az összefüggést, hogy a temetetlen hullák "rontást" hoznak a népre.
2021. aug. 6. 09:26
Hasznos számodra ez a válasz?
8/11 UlfOrmson válasza:
Mohácsnál pont otthagyták a törökök a keresztények holttesteit. A tömegsírokba ott utólag temetette el Kanizsay Dorottya az elesett harcosokat a helybeliekkel
A győztesek a saját halottainak is tömegsírokat ásott. Esetenként a régész sem tudja egyből megállapítani, hogy az adott tömegsír melyik félhez tartozott
2021. aug. 6. 11:06
Hasznos számodra ez a válasz?
9/11 Wadmalac válasza:
"Mohácsnál pont otthagyták a törökök a keresztények holttesteit."
Na itt erősen bejöhet a vallási tényező.
Legalábbis mohamedánnak tekintett földbe törökök hitetlent nem temettek.
Állítólag Bem apó keresztény oldalon a mohamedán vallása miatt nem kerülhetett földbe, tehát ment ez oda-vissza.
Persze kérdéses, hogy adott csatamezőt már saját, mohamedán földjüknek számították-e a törökök. Vagy esetlegesen alapvetően a hitetlenek eltemetését vallásukkal ellenesnek érezték-e.
2021. aug. 6. 11:41
Hasznos számodra ez a válasz?
10/11 UlfOrmson válasza:
Ez egy nagyon jó kérdés. Ha jól tudom Szulejmán 1526-os hadjárata nem kifejezetten hódító hadjárat volt, mert ugyan hatalmas pusztítást végeztek és magát Budát is kirabolták, de (számottevő) katonai erőt nem hagytak az országban. Valószínűleg nem érzékelték még végérvényesnek a hódítást. Inkább egyfajta előkészítő hadjárat volt, az részlet kérdés, hogy "túl jól sikerült". A tényleges megszállást 1541-től lehet számolni. Az is igaz, hogy Szapolyai török jóváhagyással uralkodott. Ezek alapján úgy gondolom, hogy a török ekkoriban inkább egy vazallus államként (mint pl. Havasalföld) tekintett az országra
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza:
válasza: