Az, hogy lehet, hogy az osztrákoknál működik az európán kívüli bevándorlók integrációja, míg Nyugat-Európában sokkal kevésbé?

Minden ilyen típusú felvetésnél a "teljes integráció", "összes bevándorló" és hasonló fogalmak használata érvénytelen és hamis.

Arról azonban lehet beszélni, hogy bizonyos mennyiségű bevándorló többségének több kevesebb integrációja lehetséges, sőt valóságos, létező jelenség.

Mindenekelőtt tisztázandó: kultúrák zökkenőmentes keveredése kizárt. "Kultúrák" alatt nagylétszámú tömegek értendők. És az, hogy e tömegek hagyományaiban, megszokásaiban, életvitelében számos olyan elem van, ami a másik tömeg hasonló viselkedésével ellentétes. Az pedig közismert jelenség, hogy bármilyen toleráns ember sem képes bármilyen eltérő életvitel mellett a sajátjaival együtt élni zavartalanul. Éppen ezért, nagy létszámú, nagyon eltérő életvitelű tömeg egy másik mellé telepítése magával hoz komoly zavarokat. Ez nem zárja ki, hogy kis létszámok számára ne lehessen kellő gondossággal megfelelő helyet találni és megfelelő felkészítéssel a főbb problémákat kiiktatni.

A skandináv államok például gondosan meghatározzák, hová mennyi bevándorló telepíthető, utána huzamos ideig foglalkoznak velük, beilleszkedési programokat szerveznek számukra. Például megismertetik a történelmüket, kultúrájukat, különösen eltérő szokásokat és azok kezelési módját. Ebből annyi következik, hogy kisebbek és ritkábbak a konfrontációk, az nem következik, hogy nincsenek.

A népvándorlás nem kiküszöbölhető jelenség, a történelem során mindig is volt. Napjainkban elsősorban belső vagy kívülről gerjesztett gazdasági, háborús okok idézik elő. Ez mindaddig így lesz, míg a nemzetközi közösség ki nem találja az ilyen országok belügyeibe való hatékony beavatkozás megfelelő módját. Sem az nem elfogadható, hogy például Afganisztánban, arab országok sorában halomra gyilkoljanak embertömegeket, sem az, hogy diktátorok kisemmizzék saját társadalmuk nagy tömegeit, ezáltal hatalmas embertömeget kényszerítve vándorlásra.

A kíváncsiság a történelem során mindig is vitt embereket távoli helyekre ideiglenesen vagy végleg ott ragadva. Ők önszántukból mentek, nyitottak és alkalmazkodók, a beilleszkedéssel semmi gond. Nagy tömegek kényszerű vándorlása azonban természetellenes, és az emberi mohóság, valamint a fent említett téves be nem avatkozási szabály alkalmazása következménye.