Milyen a 92-es IQ? 20/L

> Hogy a legtöbb teszt értékelését 24-es szórással számolják-e manapság azt nem tudom, de a Mensa sok éve átállt a 15-ösre, így a belinkelt próbateszt is olyan számot ad.

Korrigálom magam. (Tegnap eléggé kialvatlan voltam, kétszer írtam le ugyanezt a hülyeséget.) Manapság a 15-ös szórású skálát használják jellemzően. (A 24-es szórás régebben volt jobban használatban.)

Amúgy sokat nem oszt, nem szoroz. 15-ös szórású skálán 30-70%, 24-es szórású skálán 36-64% az aránya a 92-nél alacsonyabb, illetve magasabb IQ-jú embereknek. Így is, úgy is a 92-es IQ az kb. a középső harmad alja, átlagosnak mondható. Az emberek fele 90 és 110 közötti IQ-val rendelkezik. 25-25% a 90 alatti és a 110 feletti IQ-val rendelkezők aránya.

Ha már a testmagasság került szóba, ma Magyarországon a fiatal – 18 és 25 év közötti – nők átlagmagassága kb. 166 cm. A szórás kb. 5 cm. A 92-es IQ kb. olyan, mintha egy nő 166 cm-e átlagos magasság helyett csak 163 cm magas lenne. Ha centivel méregetjük és szigorúan nézzük, akkor ez egy átlag alatti magasság, de ha az utcán jön szembe egy 163 cm magas lány, akkor átlagosnak tartanánk a magasságát, nagyon nem az lenne az élményünk, hogy „jé, egy törpe”, mint ahogy egy 169 cm-es lányra sem mondanánk azt, hogy óriás.

Ráadásul az IQ csak a logikai intelligenciát hivatott mérne, de ma már tudjuk, hogy az életben való boldoguláshoz számos egyébre is szükség van.

Elrettentő példa egy olyan autista, aki fejből felmondja a telefonkönyvet, háromjegyű számokkal oszt hétjegyűeket, de egyedül nem képes bekötni a cipőfűzőjét, és nem is teljesen szobatiszta.

Ma már legalább kilenc, más kutatások szerint 12 féle "intelligenciát" ismerünk. Ezek egy része kapcsolatban áll egymással, más része nem. Egy jó cikk ebben a témában:

[link]

Igen, a klasszikus felosztás is megkülönböztet hétféle intelligenciát. Más szempontú felosztásban megkülönböztetik a kristályos és a likvid intelligenciát, az előbbi a megszerzett tudás, tapasztalat alkalmazásának a képessége, az utóbbit használjuk olyan problémák megoldásánál, amire nincs igazán receptünk. Az IQ tesztek ez utóbbit mérik, és ez azért eléggé korrelál mindenféle intelligenciával. Persze nem feltétlenül, de akinek magasabb a logikai intelligenciája, annak gyakran jobb a zenei, a nyelvi intelligenciája is. Nem biztos, de jellemezően igen. Aki jó matekból, annak jellemzően jobb füle van a zenéhez is, szereti a szóvicceket, választékosabban beszél, jobb a helyesírása, stb… Persze vannak szélsőségek, egy autista megemlítése nyilván rámutat arra, hogy az intelligencia nem minden, de másik oldalról ezek szélsőségek, egy átlagos esetben azért a különböző természetű intelligenciák egészen jól korrelálnak.

Nem is a többi intelligenciafajta az, ami ugyanúgy, ha nem fontosabb az életben, hanem egészen más jellegű képességek, mint pl. a kreativitás, kompromisszumkészség, szorgalom, türelem, akaraterő, segítőkészség, amik jó része nem is annyira biológiai, mentális képesség, sokkal inkább tanult, kulturális attitűd. Hiába magas valakinek az IQ-ja, ha lusta, hanyag, tájékozatlan, arrogáns, beképzelt, udvariatlan, rugalmatlan, gyáva, bizonytalan, önző, akkor pl. aligha fogják jó munkaerőnek tartani, még akkor sem, ha amúgy a konkrét munkafeladata magas intelligenciát kíván, és abban egyébként egészen jó is. Illetve nem fogják jó barátnak, szomszédnak tartani.

Szóval jó dolog az intelligencia, nem lényegtelen képesség, de nézetem szerint kicsit jobban ki van emelve a többi képesség közül, talán azért is, mert más képességekkel és tulajdonságokkal ellentétben az intelligencia egészen jól mérhető, számszerűsíthető. A kreativitást, vagy a kompromisszumkészséget sokkal nehezebb lenne egy egzakt számmal kifejezni.

Mark Zuckerberg - A Facebook alapítója 152-es IQ-val büszkélkedhet.

Albert Einstein - A Nobel-díjas elméleti fizikus becsült IQ-ja 160.

Issac Newton - Az angol fizikus becsült IQ-ja 190.

Stephen W. Hawking - Angol elméleti fizikusnak 160-as IQ-ja volt.

Sharon Stone színésznő 154-es IQ-val rendelkezik.

Polgár Judit - A magyar nyolcszoros sakkolimpikon 170-es IQ.

William James Sidis - egy amerikai csodagyerek 260-as IQ-val rendelkezett.

#14: Ezek légből kapott adatok. Egy 150 feletti IQ mérésére alkalmas teszt sztenderdizálása kvázi lehetetlen. Illetve az IQ teszt valójában gyakoriságot mér, abból számol vissza IQ-t. 195 feletti IQ technikailag nem létezhet. A 195 feletti IQ azt jelenti, hogy valaki ugyanazon az IQ teszten jobb eredményt ért el, mint 8,3 milliárd másik tesztkitöltő. Nem élünk ennyien a Földön. Mérni meg még inkább lehetetlen, ahhoz a világon élő összes embernek ki kellene tölteni a tesztet, hogy egy ilyen teszteredmény valós adatot mutasson.

De még ha különböző korban élő embereket is beleszámítunk, a becslések szerint kb. 108 milliárd ember élt valaha a földön. Egy 201-es IQ meg azt jelentené, hogy valaki jobb eredményt ért el az adott teszten, mint 120 milliárd másik kitöltő.

Amúgy a 160-as IQ-ja – az IQ definíció szerint – 31 574 emberből 1-nek van, Magyarországon kb. 310 embernek lehet 160-nál magasabb IQ-ja. 170-es IQ-ja 650 ezer emberből van 1-nek. De ezt mérni aligha lehet, ahhoz milliókon kellene sztenderdizálni az adott IQ tesztet. Már egy 140 feletti tartományban mérő teszt hitelessége is erősen megkérdőjelezhető, illetve ott már annyira tesztspecifikus az eredmény, hogy olyan hű, de sokat nem árul el az intelligenciáról.

"Tehát ha valakinek ilyen az IQ-ja akor nem vezethet válalkozást??"

Vezethet, de vállalkozóként nem foghatja más kezét, és nem lehet boldog.

Jobb, ha szólok is a feleségemnek, mert őszintén szólva ezt eddig nem tudtuk.