A harmadik honalapítás a török kiűzése után kezdődött. Ez azt jelentette, hogy 1699 után millíónyi külföldit telepítettek be. Emiatt etnikai kondfliktusok lettek, és ez volt Trianon egyik oka. Voltak-e olyanok, akik felszólaltak a betelepítés ellen?

Alapjában véve igazad van, csakhogy a románokat, szerbeket, nem a felső hatalom telepítette be, bevándoroltak ők maguktól is az elnéptelenedett részekre.

A szlovák nép is csak a 18. században alakult ki a csehekből, morvákból, lengyelekből, magyarokból.

A horvátok mindig is itt éltek Nagy-Magyarországon, egy ideig még saját államuk is volt, amit Szent László és Könyve Kálmán foglalt el.

Akiket igazán igyekeztek betelepíteni a Habsburgok, azok a német telepesek voltak. Nem volt titkos, hogy igyekeztek keverni a népességet, elnémetesíteni az országot. A mai Mo. területén levő sváb települések a török kiűzése után alakultak ki. Ők voltak azok, akik a legnagyobb számban érkeztek az elnéptelenedett középső területekre. (Erdélyben addig is éltek németek) Ezen törekvések sikerét mutatja a rengeteg német eredetű magyar vezetéknév, illetve az, hogy a 19. század végén a lakosság mintegy 10 százaléka németnek vallotta magát.

Mondjuk Trianon pont nem a német lakosság miatt következhetett be, hanem főleg a román, csehszlovák kisanatanti törekvések miatt.

Nem a magyaritással volt a gond, hanem a kifosztással és ezzel együtt a jogfosztással. A magyarok simán megcsinálják most is, hogy a másik rovására mindent lenyúlnak, amit érnek és ez mindig ilyen problémákhoz vezetett. Ha a jelenlegi helyzetet nézzük, a vezetésnek az a célja, hogy az egyes embernek elvegyék a kedvét a hatalommal szembeni érdekérvényesitéstől és jól is haladnak ezen az úton. Jelenleg esélytelen az állammal szemben a jogok érvényesitése és ez a múltban gyökerezik.

Az erdélyi németek pl mindig is jobban szerették a románokat, mint a magyarokat, de ez nagyjából mindenhol igy volt, ahol a magyar volt az uralkodó nép.

Az első észrevétel: a probléma úgy van kezelve, mintha egy önálló szuverén ország eldöntötte volna a történelem során, mit miért tesz, majd egy későbbi időpontban elszenvedi hibás döntései következményét. Ez teljesen hamis kép.

Néhány megállapítás:

1. A magyarság a kezdetektől befogadó nép volt, a történelem során ez egy fontos keveredési tényező volt.

2. A történelem során minden uralkodóréteg érdeke és célja volt néptelen területek benépesítése. Az elnéptelenedés történhetett spontán módon, járványok, hódítások vagy gazdasági okok miatt, de a fejlődés során korábban néptelen vidékek lakhatóvá is válhattak. A népáramlás a világ legtermészetesebb jelensége.

3. Az etnikai alapú államiság csak a 19. században lett szervezőerő.

4. A török kiűzése után nem létezett önálló államiság, az etnikai ellentétek szítása érdeke volt a Habsburg háznak. Meg is tették.

5. A nagyhatalmak a történelem során mindig egyensúlyra törekedtek, mert ha éppen nem hódítások voltak soron, az alapozta meg a gazdasági erőt. A Habsburg Ház azért tudott nagy lenni, mert egyfelől a nyugati (angol, francia, spanyol) nagyhatalmakba beházasodtak, de legfőképpen ütköző zóna voltak nyugat és kelet között.

6. Az első világháború után a győztesek diktálták a feltételeket saját érdekeik szerint. Az érdek sokféle volt. Egyfelől fel kívánták számolni a "bűnös" és soknemzetiségű Habsburg házat. Másfelől a magyarok túlzottan és buzgón kiszolgálták a Hármas Szövetséget, az etnikai alapú felosztás során döntő jelentőségű lett az addig elnyomott nemzetiségeink mohósága (egyfajta ellensúlyként addigi sérelmeikre). Ugyanakkor a Monarchia magyar része a háborúban erősen kivérzett, míg az átálló környezetünk gazdaságilag, katonailag életképesebb maradt a háború végére, így lehetővé vált a benyomulás, amit sem az antantbarátságot próbáló köztársaság, sem a kommün, sem a szélsőjobb nem volt képes elhárítani. Azaz semmiféle erő nem maradt (magyar) érdekek érvényesítésére.

Összefoglalva, nagyon kis súllyal számított a történelem során kialakult etnikai sokszínűség. Alapvetően azonban a Monarchia addigi működése, világháborús szerepe, a harcokban legyengült ország, a környezet korábbi sérelmeiből következő revans vágya és a franciák gerjesztette, korabeli etnikai alapú országszerkezeti igény szerencsétlen együtthatása eredményezte a megvalósult felosztást. Ehhez jött, hogy Erdély és Magyarország között mindig is román lakta sáv húzódott, Erdély soha nem volt az ország szerves része. Csak hab a tortán az az ellentmondás (éppen ez is mutatja, mennyire nem volt esélyünk), hogy etnikai alapon leválasztották rólunk a nemzetiségeket, ugyanakkor létrehoztak egy Csehszlovákiát (két néppel), de legfőképp egy sokkal zavarosabb délszláv államegyveleget Jugoszlávia néven (szerb, horvát, bosnyák, albán, magyar és még számos kisebb népcsoport összeolvasztásával). Ezért mondható, hogy Trianon legfontosabb "érdeme", hogy megalapozta a II. világháborút. Normandiától keletre minden országnak érdeke lett az újraosztás. Egy következő hab, hogy Sztálin megüzente Horthynak, ha kimarad a háborúból, támogatja a megszerzett területek megtartását (lásd bécsi döntések). Sőt, meglebegtetett "további lehetőségeket" is. Ezen túl, Magyarország azért került és maradt szovjet érdekszféra, mert az orosz és német területeken kívül Magyarországon szenvedte el a szovjet hadsereg a legnagyobb veszteséget. Ezért a győztes nagyhatalom nem engedhette, hogy egy "megbízhatataln ellenséges" nép legyen a szomszédja. Ehhez adalékként annyi, meg lehet nézni, mire képes ma a kisebb lehetőségekkel rendelkező Oroszország, hogy Ukrajna (szomszéd) ne csatlakozzon sehová.

Egyáltalán nem igaz mindkét feltevésed.

Triannonhoz az első világháboróú elvesztése vezetett. Nem egy 300 évvel korábban bekövetkezett eseménysor. Talán ha a Monarchia nem a vesztes oldalon van, nem darabolják szét. Remélem, a magánéletedben sikeresebben tippeled meg a felelősség kérdését.

A példádból kiindulva: azért jöhetett szóba a hercegségek egyesítése, mert az urak és a lakók magukat nem tartották egy egységnek magukat. Minden kis hercegség lakóinak saját nemzeti öntudata, identitása volt, még a nyelvük sem volt egységes, mindenki számára érthető. Hát még kis társadalmaik szokásai, jogrendszere stb. Ő nem németnek tartották magukat, hanem elzászinak, porosznak, bajornak stb. Remélem, a magánéletedben csak általad ismert fogalmakat használsz, különben bajba kerülsz.

Tessék differenciált gondolkodásra gyúrni, megéri.