Hogyan kell helyesen forrást megjelölni tanulmányban? (több infó lent)

Itt egy példa:

[link]

"Youtube videót is megjelölhetek forrásként? "

A youtube csak egy megosztó.

Maga a video a szempont: szerzőit, a rendezőt, évszámot, ha riport, akkor a riportert, szerkesztőt is meg kell jelölni és a videon szereplők nevét, titulusát. A részlet, amire hivatkozol, pl. a 15-18. percben hangzik el. Azt csak mellékesen kell leírni, hogy a youtubon jutottál hozzá.

Mint amikor pl. a Széchényi Könyvtárban kutatsz, akkor is feltünteted a helyet, de először a szerzőt, a könyv címét, oldalszámot, stb.

A pontos forma egyetemenként (sokszor tanszékenként) változik. Szakdolgozatra úgy tudsz hivatkozni (általában) mint bármi másra /nálunk az egyik tanárnál kéziratként kellett hivatkozni, a másik azt kérte, hogy szakdolgozat legyen a megnevezésben, egy harmadik mindkettőt.../, de a kiadó helyére oda írod, hogy melyik egyetemen készült szakdolgozat

pl. Kiss István; 2021; Hogyan csesszünk el napi sok órát értelmetlen kérdések megválaszolásával a Gyakorikérdesek.hu weblapon; X egyetem (Szakdolgozat, kézirat).

Vagy Kiss István - Hogyan csesszünk el napi sok órát értelmetlen kérdések megválaszolásával a Gyakorikérdesek.hu weblapon - X egyetem (kézirat) - 2021

Youtube videót mint bármilyen netes tartalom:

Nagy József; 2021; videó címe ( [link] megtekintve/letöltve/hozzáférve 2021.01.23) Itt megint a tanártól függ, hogy mit kér.

Sajnos később se lesz ez egyértelműbb, mert kiadónként is változhat. Pl. más az európai meg más az angol, és megint más az amerikai rendszer. Jellemzően a kiadók megmondják, hogy hogyan kérik (van egy ilyen szerzőknek szóló kis howto amiben ez le van írva).

Youtube videó (és egyéb random neten fellelhető dolgok) nem a legjobb hivatkozások egy tudományos munkában. A videót bármikor letörölhetik, belekommentelhetnek marhaságokat, a netes linkek anyagát lecserélhetik..

Ha valóban tudományosan elfogadott dologról van szó a videóban akkor keress róla hiteles forrást (peer reviewed cikk) és hivatkozd meg azt.

Egy szakdolgozattban / beadandóban még csak elmennek az ilyen szedett-vedett hivatkozások, de komolyan vehető munkában ezeket el kell hagyni.

Tudományos közösség által elfogadott újság, szerzők, cím, újság neve, évszám, és minden egyéb ami a beazonosításhoz kell:

[1] Kathleen K. et al., Comparative study of two standard-free approaches in laser-induced breakdown spectroscopy as applied to the quantitative analysis of aluminium alloy standards under vacuum conditions, Journal of Analytical Atomic Spectrometry, 2009, 24, 426-438

Az első lépés a tanulmány írása előtt a vonatkozó irodalom tanulmányozása. Kellemetlen lehet szembesülni, hogy amit megírtam, már 10 éve olvasható.

Eközben egyfelől számos ötlet adódik, alakul a téma, másfelől megtudjuk, mit elég hivatkozni és mit szükséges kifejteni.

Amit elég hivatkozni (mert megtaláltuk, tehát minek ismételjük el), annak van szerzője, címe, megjelenési helye és időpontja, továbbá tudjuk, melyik részt akarjuk hivatkozni. Ezeket összegyűjtjük, eközben ott is látunk hivatkozásokat (irodalomjegyzék), így megismerjük egyben a formáját, stílusát, tartalmát. Ezen felül általában van vezető tanár, tőle kérünk tanácsot, mikor elkészültünk, megkérhetjük lektorálásra.

A két legelterjedtebb hivatkozási rendszer a hivatkozásjegyzések és a harvardi.

Hivatkozásjegyzékezés esetén nem kell a szöveg közben megmondani hogy kire hivatkozol, legfeljebb csak akkor, ha szó szerint idézel vagy fontos tényt közölsz, a hivatkozás pontos megnevezése a hivatkozásjegyzékbe kerül, szöveg közben csak egy szám jelzi, így: [1]. Ezt főleg természettudományi és műszaki területen használják.

Harvardi esetén a szöveg közben is ki kell írni, hogy például [Kornai J.: A hiány 22.-36. o] könyvében találhatóak azok a gondolatok vagy adatok amiket te használtál a munkádhoz. Ez főleg társadalomtudományi területen elterjedt, talán mintha a jogtudomány is ezt preferálná.