A középkori Európában vagy akár az ókorban hogyan volt szabályozva a fegyvertartás?
Törvényhez voltak kötve ki hordhat magánál kardot, tőrt, ládzsát, dárdát stb? Akár itthon a magyar királyság idején. Itt felmerül bennem az is hogy hogyan juthatott hozzá fegyverhez akár egy jobbágy/paraszt vagy egy rabló, zsoldos.
Az akkori fegyverkovácsok mind csak a fennálló rezsimnek vagy szervezetnek dolgoztak vagy voltak egyéni vállalkozók akik bárkinek eladhattak fegyvereket?
Mert ha az utóbbit vesszük elő teszem azt mondjuk ha valaki elmegy a mezei kovácshoz fegyvert csináltatni, a kovács honnan tudja hogy az illető egy körözött személy vagy nem? Milyen kockázatokat vállal azzal hogy jöttmentek rendeléseit teljesíti akik simán a torkának szegezhetik a sáját maga által készített pengéket? (már ha volt ilyen)
1. nem volt körözött személy. Sőt, nem volt nyilvántartás.
2. A fegyvergyártás, mint minden, céhekbe tömörült emberek által történt. Ha a céh felvett, gyárthattál, ha nem, megbüntettek. Utána már nem csak kedved nem volt, hanem lehetőséged se semmire.
3. Azt vettél, amire pénzed volt, és amennyire megegyeztél az eladóval. Ha rabló voltál, előzőleg kiraboltál valakiket fegyver nélkül. Ha jobbágy voltál, a házadat se hagyhattad el engedély nélkül, pénzed meg semmi se volt. Jobbágyként egyetlen problémád lehetett: lesz-e mit enned holnap. Hanem, éhen haltál. Ha igen, ettél és mentél dolgozni a földesúrnak.
4. A középkort nem úgy kell elképzelni, hogy olyan mint most csak nem volt mobil meg autó. Hanem nagyjából úgy, ha olyan helyre születtél, volt ami kellett, sok vagy kevés. Ha meg olyanra, akkor rendelkeztek arról, mit mikor teszel, sőt arról, mikor akasztanak fel. Indok se kellett hozzá. A földesúr így akarja és kész.
ennyi butaságot 1.
"Ha jobbágy voltál, a házadat se hagyhattad el engedély nélkül"...
Volt.
Meg volt szabva ki tarthatott kardot, buzogányt, íjat,...
Idehaza egy időben a fokos is tilos volt, ha jól emlékszem ez regényben is le van írt... A Tenkes kapitánya műben talán?
Függetlenül attól, hogy kardot, lándzsát, íjat tarthatott-e otthon, nem voltak fegyvertelenek a mezei jobbágyok.
Valamivel meg kellett védenie magát és a jószágot, erre leginkább a fokos szolgált. Parasztfelkelések idején pedig a kiegyenesített kasza volt az olcsó lándzsa a parasztok kezében. De ha nem lett volna fokos, késre, sarlóra, kaszára és baltára akkor is szükség volt a háznál a munkához.
Ezeket megvette a kovácstól a közeli városban a vásár alkalmával.
A legjobban felfegyverezve a különböző pásztorok voltak, nekik egyedül kellett megvédeniük a nyájat, gulyát stb a farkasoktól, tolvajoktól. Belőlük is lett a legtöbb lókötő, útonálló, betyár és zsoldos katona. Ugyan az már nem középkor, de a hajdúk is marhapásztorokból lettek székelyekhez hasonló félkatonai, félnemes népréteg a 16. században.
Mi számít fegyvernek?
Ha az a husáng, amivel tarkón csapod a nyulat, hogy megehesz, ismerősöd tarkoját üti, hogy elvehesd pénzét, akkor az fegyver, ám ha télen nem akarsz fázni és ugyanazt a tűzre dobod, már nem számít fegyvernek.
.
A kasza a megélhetés biztosításához szükséges szerszám, ám kiegyenesítve parasztlázadásban fegyver,
.
Egy biztos: a középkori Europában senki nem tarthatott fegyverként gépkarabélyt.
#5
Hát mivel nem is volt gépkarabély így elég nehéz lett volnaXD
europában nem igazáb volt szabvályozva a fegyver tartás! nem csak a céhek csinálták hanem voltak "kontárok" nem a mai értelemben de sokszor ugyan olyan minőségben dolgoztak!
+ a cégek a késő középkorban alakultak ki! a 11. század körül voltak elterjedve! azaz 1000 körül csak az már késő középkor
előtte 500 évig nem voltak céhek és előtte sem voltak!
előtte voltak külön fegyverkovácsok de nem céhesitett hanem pl nemesi udvarokban illetve falukban vagy városokban
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!