Kezdőoldal » Tudományok » Társadalomtudományok és bölcsészet » Az emberi faj miért szereti a...

Az emberi faj miért szereti a bálványokat, jelképeket?

Figyelt kérdés
Honnan ered ez a tulajdonság? Evolúciós előnyt jelent?

2020. aug. 12. 15:46
 1/8 anonim ***** válasza:
93%
A jelképeket azért, mert jelentéseket sűrítenek magukba. Így lehet információt cserélni, üzenni, átadni anélkül, hogy hosszasan kéne magyarázni, miről van szó. Ha az ember ránéz az adott jelképre, akkor a mögöttes tartalmak sokasága kommunikálva lesz felé (feltéve, ha ismeri a jelkép hátterét). Ilyen formán a jelképek használata elég praktikus, politikai ideológiát, sőt, akár egy egész filozófiát is jelenthet (gondolj pl. arra a kínai jelképre, amikor egy körben hullámos vonal választja el a fehéret és feketét, és mindkét színben megvan a másik komplementere egy kicsi körben).
2020. aug. 12. 16:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/8 anonim ***** válasza:
100%

Arról van szó, hogy több száz, több ezer, sőt akár több millió idegen ember együtt tud működni, ha ugyanazokban a mítoszokban hisznek. Ennek az előnye egyértelmű, hiszen a kardfogú tigris erősebb az embernél, de egy törzs erősebb a kardfogú tigrisnél. Az, hogy ilyen nagy számban együtt tudunk működni eredményezte azt, hogy a homo sapiens elterjedt a Földön, és gyakorlatilag uralja azt. Más állatoknál, akik szintén nagy számban együtt tudnak működni (lásd hangyák, méhek) csak a saját merev rendszerüket ismerik. Ott nincs forradalom, ahol lefejezik méhkirálnyőt. :-)


Hogy ezeknek a közös mítoszoknak lehet tartozéka a bálvány vagy a jelképek, az világos. De nem csak vallási mítoszok vannak, félreértés ne essék. Például ha a boltban veszek egy csokit, akkor én is abban a mítoszban hiszek, hogy a Mátyás királyos papírdarabnak értéke van, meg a boltos is abban hisz. A természetből nem következik, hogy papírdarab jár csokiért, ezt mi emberek találtuk ki, és mivel ehhez tartja magát mindenki, működik is a rendszer.

2020. aug. 12. 21:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/8 A kérdező kommentje:
Népességszabályozási szerepe is volt, ha jól gondolom. Inkák, emberáldozatok... De ott van a kereszténység, a zsidóság, akkor is egy szimbólum döntött róla, hogy ki él, ki hal.
2020. aug. 13. 01:11
 4/8 anonim ***** válasza:
51%

A szimbólum és a jelkép nem teljesen ugyan az.

De egyik sem dönt életekről.

Ahogy 1-es írta: ezek "csak" képesek adott társadalomban összetett tartalmak közvetítésére.

Mindegyik írásjel, és szó is jelkép... a nyelvek jelkép rendszerek


Bálvány imádásról meg leginkább konkurens vallások tömören kommunikált lejáratása esetén beszélnek, azok akik sajátjukat mindenek felé helyezve felhatalmazva érzik magukat az ítélkezésre

2020. aug. 13. 07:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/8 anonim ***** válasza:
100%

A válaszhoz először is azt kell tisztázni, hogy mi is az a mém (angolul meme). Nyilván internethasználóként rávágod, hogy a mém az ilyen vicces kép rajta valami szöveggel. De eredetileg a mém egy nyelvi-evolúciós teóriából jött, és mindenféle gondolati egységet jelentett. Az eredeti mém-definíció szerint egy dal is egy mém, egy közmondás is, sőt egy eszmerendszer vagy vallás is egy mém, illetve mémek rendszere. Tehát ha azt mondom, hogy szerintem a halálunk után a lélek átvándorol egy új testbe, akkor egy mémet mondtam el neked. Ezt a mémet vagy elhiszed, vagy sem. Ha nem hiszed el, az valószínűleg azért van, mert egy másik mémet hiszel el, ami ennek ellent mond ("nincs olyan hogy lélek", vagy "halálunk után a lélek a mennybe megy").


A mém-tudomány (memetika) egyik alapítója, Richard Dawkins, pont abból az észrevételből indult ki, hogy ezek a gondolatok éppen úgy versengenek értünk, mint a vírusok. A vírusnak egyetlen "célja" a szaporodás. Hogy emellett néha az áldozat belehal, az melléktermék, és valójában a vírusnak se jó, az igazán sikeres vírusok szép csendben együtt élnek a gazdatesttel, mint a herpesz. A mémek pedig ugyanilyen "gondolat-vírusok". Egy mém akkor siekres, ha eléri, hogy a gazdája továbbadja. Mint egy vicc. A viccek igazán jó mémek, és ha egy új vicc bekerül egy populációba ami azt még nem hallotta, akkor ugyanúgy terjed szét, mint egy igazi vírus, amíg mindenki "elkapja", azaz mindenki hallotta már. Az is egy ilyen megfigyelés, hogy ha valamiféle ellentmondás van, akkor a régebbi mém kitúrja az újabbat. Például a vallások is ilyen mémek, és ha az egyikben hiszel, akkor a másikban nem fogsz. A vallás mém tehát valamiféle kitüntetett helyen szerepel a mémeink között, nem tudjuk elfelejteni, nagyon erős motiváló ereje van, de ettől függetlenül pont ugyanúgy működik, mint egy vicc: az emebrek minél több másik embernek akarják továbbadni.


A teória szerint az ember akkor vált emberré, amikor az agya képes lett ezeknek a mémeknek a befogadására. Ezt mondhatjuk úgy is, hogy "beszéd", de iagzából hangalapú kommunikáció egy csomó féle állatnál van, és ezek mégse beszélnek. A beszédnek nem a hang a lényege, hanem az, hogy ilyen mémeket adunk-veszünk egymással, tehát ami túlmutat az ilyen praktikus és azonnali hangüzeneteken, hogy "tűz van!", az már mém. A mémnek egyfajta formája a vizuáis mém, tehát a jelképek is mémek.


Namost ezeknek a mémeknek a közös kialakítása, illetve közös megélése csoport formáló erő. Ez lehetett a közvetlen korai evolúciós erő, tehát hogy a törzs közösen énekelte a törzs közös dalait (azaz mémeit), vagy közösen imádkozott esőért, vagy közösen tetoválták ugyanazt a jelet magukra. Gondolj bele, az egy alakulathoz tartozó katonák a mai napig magukra tetoválják az alakulat jelét. És ha elég erős a közösség, akkor már az egyén hajlamosabb önfeláldozásra, aminek például pontosan a hadseregben elég nagy jelentősége van.


Az önfeláldozásnak eredetileg genetikai értelme van. Tehát csak olyanért áldozom fel magam, aki a vérem, mert az önfeláldozás ellentmond a szaporodás elvének. Ha egy gén önfeláldozási viselkedést alakít ki, akkor az a gén kihal, mert nem lesz utódom. De ha csak az utódaimért áldozom fel magam, akkor ők továbbviszik a gént, tehát az utódért-önfeláldozó gén életképes. És ezt pontosan látjuk egyes rágcsálóknál, ahol az anyaállat önfeláldozási hajlandósága (ami genetikailag meghatározott) annál nagyobb, minél több és minél közelebbi rokon fiatal állat van a közelben. Tehát az önfeláldozó gén csak akkor kapcsol be és csak akkor veti magát a sas elé, ha eléggé biztos, hogy ez a gén több kópiában is fennmarad.


A mémek, tehát a gondolat-vírusok pedig az ember esetében részben átvette a genetikai összetartozás szerepét (vagy módosította), tehát például pont az önfeláldozás akkor jellemző, ha egy másik azonos mémű (pl azonos vallású, vagy azonos katonai egységbe tartozó) egyénért tesszük, nem csak akkor, ha rokon.

2020. aug. 13. 09:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/8 A kérdező kommentje:

Köszönöm, hogy ilyen sokat írtál, de a meme-vel mellélőttél.


Én olyan jelképekre gondolok, mint a kereszt, vöröskereszt, vöröscsillag, patika rúd köré tekeredő kígyó. Bálvány esetén, mint a Buddha-szobor, a Maják rítusos kőfaragványai és hasonlók. Egyedül az emberre jellemző, hogy egy tárgy cselekvéseket indítson el benne. Pl. volt korszak, amikor a kereszt egyesek szemében egyenlő volt az ellenséggel (keresztényüldözés). A majákról szóló filmekben is mindig van valami szobor, ritka kőzet (gyémánt, rubint), aminek a kedvéért emberáldozatokat mutatnak be, a köznép egyenes fél a tárgytól.


Hogyan gyakorolhat egy egyszerű tárgy ekkora hatást az emberekre? Ha egy bármilyen állat kikapar a földből egy hatalmas gyémántot, akkor nem kezdi el csodálni, imádni.

2020. aug. 13. 16:22
 7/8 anonim ***** válasza:
66%

Hogy lehet, hogy meg mindig nem érted, miután már legalább kétszer leírták?


pontatlan a hadonlatod!

Nem hadonlíthatsz "bármilyen állatot" az "emberhez" mint fajhoz egészében.

Konkrét ebet (valamilyen konkrét kiképzéssel) hasonlíthatsz meghatározott emberi kultúrához!

Ha a kutyát arra kondicionálják, szorgalmasan keresni fogja, és gazdájának viszi akár a gyémántot is.

Mikor a keresztet elsőként felmutatták az aztékoknak, nekik az semmit nem jelentett, ahogy európai túristákban sem ébred vágy emberáldozatra semmilyen indián kultikus tátgy láttán!

2020. aug. 13. 19:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/8 anonim ***** válasza:
100%

"Köszönöm, hogy ilyen sokat írtál, de a meme-vel mellélőttél."


Nem lőttem mellé, csak sajnos fogalmatlan vagy, és a tetejébe makacs is.


A jelképek vizuális mémek. Nézd meg pl a horogkeresztet. Mit jelent? Nácikat? Európában a 20. század után igen. Addig pedig sima görög szegélyminta volt, a középkorban is egy csomó helyen lehetett látni. Ázsiában a mai napig vallási / napszimbólum, a mai napig lehet látni templomokon, akár boltok logóján.


Mitől lesz egy pár vonalból álló ábrának eltérő jelentése? Pontosan amiatt indít egy ábra jelentést (pl vallási imádatot vagy épp gyűlöletet), hogy valamilyen mém kapcsolódik hozzá: egy eszemrendszer, egy vallás, valami. Tehát mém.


Ha egy horogkeresztes tetoválással bemegyek nácik közé, maguk közül valónak fognak tartani, mert a tetoválás, mint a náci ideológia jele (ami ugye mém), azt mutatja, hogy bennem is megvan az a mém, ami bennük is.


A szimbólumok csak akkor kezdenek jelenteni valamit, ha a hozzájuk kapcsolódó mém (azaz közös tudás) elterjed. A szivárványos zászló nem a homoszexualitás ősi jele, csak a 20. század végétől kezdett eleterjedni, talán a 70-es években használták először. Ha ma mutatsz egy szivárványos zászlót egy homofóbnak, akkor nem a szivárvány színei fognak benne gyűlöletet ébreszteni, hanem ez az extra tudás, azaz a MÉM, hogy ez a cucc a "b.zik jele, fuj fuj". Egy homofóbnak az 50-es években hiába mutogattad volna.


Egy kép vagy egy szobor természetesen kiválthat félelmet vagy undort vagy egyéb érzelmeket akkor is, ha félelmetes (undorító, stb) dolgot ábrázol, pl egy nagy pókot vagy egy hányást. De ha nem maga a szobor a félelmetes, akkor azt az érzelmet fogja kiváltani, ami az adott kultúra közös tudása (azaz mémek) reakciója az adott jelképre. Ha Berlinben grafitizel horogkersztet a falra, akkor iszonyodva és haraggal nézik és másnapra lefestik, ha egy vietnami faluban, akkor meg a kutyát nem fogja érdekelni.


Egy kereszt alakú nyaklánc az ókorban lehet hogy inkább hidegleléses borzongást váltott volna ki, mert mindenki tudta, hogy az egy borzalmas kínhalált okozó eszköz. Ha ilyet hordtál volna a nyakadban (különösen azt a fajtát, amire még Jözus is oda van farakva), az olyan lett volna, mint ha ma mini akasztófát vagy villamosszéket viselnél a nyakláncodon, és az akasztófán ott himbálózna egy mini halálraitélt. Ma pedig senki nem ütközik meg rajta.


Úgyhogy pontosan, a jelképek a hozzájuk kapcsolt, mögöttes mém-jelentés miatt váltanak ki érzelmeket.

2020. aug. 17. 10:51
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!