Mekkora létjogosultsága van a dollár-milliárdosoknak? Kellene egy felső határ ameddig az emberek gyarapíthatják vagyonukat?

A társadalmunk egyik alappilére a magántulajdon szentsége. Ezt nem a modern korban találták fel, már az ókori társadalmak különféle kőbe vésett (pl Hammurappi) törvényeiben is ott van, de 10 parancsolatból kettő is foglalkozik vele (ne lopj, ne kívánd másét). Úgyhogy mondhatni, hogy az emberiségnek egy elég régi hagyománya és ősi elve. Az persze más kérdés, hogy amikor az első ősember elvett egy követ, kijelentette hogy az az övé és mindenki más keressen magának saját követ, nos ez mennyire volt jogos - de a többi ősember nyilván elég jogosnak találta és inkább keresett másik követ. Különben ma nem így lenne.

A magántulajdont csak egyetlen intézmény korlátozhatja, és ez pedig az adó. Az adókat se ma találták ki, ezek is már léteztek az ókorban, és arra szolgáltak mint ma is: az állam fenntartására (beleértve a katonákat, a király hóbortjait és minden ilyesmit).

Tehát végülis az adó egy olyan dolog, ami jogosan vesz el magántulajdont és fordítja azt a köz javára (jól-rosszul). Az adók egyik fajtája amúgy pont a vagyonadó, amit a vagyon után kell befizetni, szemben a jövedelemadóval, amit a jövedelem után kell befizetni.

Amire te gondolsz, az végülis egy vagyonadó, mégpedig az X (mondjuk 1 milliárd) dollár feletti részre vonatkozó 100%-os adó. Csakhogy a 100% adókulcs az sehol sem elfogadott, még a legnagyobb adókulcsú helyeken sem, mert az adó nem lehet a kifosztás módja. Tehát technikailag nem lehet vagyont limitálni.

Amúgy is egy sor technikai és morális kérdést vet fel.

- Miért pont egymilliárd? Ha egyszer beengedünk egy ilyen szabályt, akkor lehet hogy holnap már 100 ezer lesz a limit. Nyilván emiatt azok se akarnak egymilliárdos határt, akiknek csak 100 ezrük van.

- Mi van, ha az 1 milliárd mondjuk két darab félmilliárdos festményből jön össze? Jön a NAV és elviszi az egyik festményt, vagy csak lefaragnak a sarkából? Ha elviszik, kapok helyette egy másikat, ami kicsit kevésbé értékes?

- Ez csak valamely ország polgáraira vonatkozik, vagy mindenkire? Ha csak valamely ország, akkor mi gátolja meg őket, hogy legyen másik állampolgárságuk?

- A kapitalizmusban, szeretjük vagy nem szeretük, de a jó döntések jutalma a nyereség. Szerintem elég nagy baj lenne, ha mondjuk az Amazon tulajdonosa arra játszana, hogy a részvényei egy kicsit értéktelenedjenek el, hogy épp beessen az 1 milliárd alá. Ugyanis ezzel a többi részvényesnek is ártana, akiknek vele együtt elértéktelenednének a részvényei. Úgyhogy igazából megint, a csóróknak se lenne jó, ha a nagykutyáknak limitet vezetnének be.

- Mi gátolná a vagyonsokat abban, hogy a vagyonuk egy részét családtagokra, strómanokra írassa? Így legalább tiszta a helyet hogy kinek mije van (már amennyire), egy ilyen vagyon limit bevezetése csak papíron szegényítené el az embereket.

- Mégis hogy akarnád felbecsülni a vagyont? Azon a szinten már egy csomó minden csak elvi pénzeket ér (ingatlanok, festmények, stb). Nyugodtan bárki megtámadhatná az adóhatósági döntést, évekig húzhatna egy-egy ügyet, hogy most egy 100 hektáros birtok négyszetméterenként 1 centtel kevesebbet vagy többet ér és ezzel pont beesik az egymilliárd alá vagy sem.

- Az egymilliárdnak egy adott pillanatban kell teljesülnie, vagy mindig? Mondjuk minden évben december 31-én nem lehet neki több, vagy soha egyetlen pillanatig sem? Mert ha az első, akkor minden évben lenne egy vagyonfogyókúra, hogy év végén senkinek se legyen több, máskülönben viszont bárkit ki lehetne forgatni a vagyonából egy tőzsdei manipulációval, pl ha egy napra kilengetjük a részvényeit 10-szeres árra, jól elvesszük tőle (ingyen, hiszen adó), majd visszaengedjük az egészet. Az egyik esetben kb értelmetlen, a másik pedig veszélyes.

Sajnos a túl sok pénz megváltoztatja a phszihét, nem túl egészséges ha valakinek túl sok pénze van mert elszáll az agya tőle

Persze vannak kivételek de a legtöbb ember nem bír magával illettve káros a többi szegényebb embertársára nézve, ha van jelentősebb pénze

Ez már csak azért is butaság, mert akkor még lóval szántanánk, és nem lenne se számítógép, se telefon, se mosógép, se autó, vagyis még az ipari forradalom előtti életet élnénk. Elon Musk nem vihetne most embereket az űrbe.

Nem az ilyen haszontalan emberekről beszélek, mint Mészáros Lőrinc, aki kullancsként csüng az államon, hanem akik értéket teremtettek, és alapjaiban változtatják meg a világot. Tehát az ilyenektől azért ne sajnáld.

Jó de akkor nézzük csak a magyar médiában dolgozókat akik finoman se dolgozzák magukat hülyére, és milliókat zsebelnek be minden hónapban azért a maximum pár órás médiaszereplésért amiben csak egymással beszélgetnek meg kérdéseket tesznek fel vagy csak egyszerűen improvizálva levezetnek egy 1 órás műsort végig bohóckodva

Vagy ott vannak a mulatós sztárok akik meg végigplaybackelik az életüket is és azok is milliókat kaszálnak az osztályozhatatlan dalaikkal

Ez aztán abszolút nem egy fair dolog azokkal szemben akik meg napi 8-10 órát gürcölnek legjobb esetben is havi 130 ezerért és 20 évvel idősebbnek néznek ki, mint amennyi a valós életkoruk

Valós problémákra rossz, pláne elfogult megoldásokat adni, látszólag a probléma igazát támasztja alá. Pedig nem. De a helyes válaszhoz szükséges némi ismeret az ember természetéről és problémák megoldásának feltételeiről.

A milliárdosoknak nem létjogosultságuk, hanem állapotuk van. Hogy az állapot hamis-e, az attól függ, milyen szemléletet képviselünk az emberiséget illetően. Például a felső határnak az a legkisebb problematikája, amit a #2 hosszadalmasan taglalt. Azok valójában álproblémák. A felső határ hosszabb távon azt eredményezi, amit a megvalósult szocializmusnak nevezett (de nem az) rendszer. Csődöt, rossz hatékonyságot, lázadást, felfordulást.

Ettől még a milliárdosság sem egyféle. Egyeseknek van létjogosultságuk, másoknak nincs. Előzetesen két példa Bill Gates első néhány milliárdja dollárban megalapozott. A többi azért nem, mert az már nem úgy keletkezett, mint az első néhány. Mészáros Lőrinc egyetlen milliárdja (forintban) sem megalapozott. Sőt a százmilliója se.

Akkor mit lehet (sőt kell) tenni? Mindenekelőtt sokat tanulni, hogy megértsük ezek működését, és a helyes választ adjuk rá. A magántulajdon szentsége úgy, ahogy fent ki van fejtve, nem a társadalom alappillére. Az pedig, hogy az adó korlátozza/korlátozhatja, a torz magyar gazdasági berendezkedés még torzabb szemléletéből következik. Az adó nem korlátozás, hanem a (ha úgy tetszik) közös konyhapénz. Amiből a közösre költünk. Persze, lehetne mondani, hogy nem kell közös, mindenki fizesse, ami kell neki (erre most különösen jó példa az USA társadalombiztosítása). Igen, lehetne mondani, csak rossz megoldás. Akkor a konyhapénzt is el kell törölni. Az osztálykiránduláskor összedobott közpénzt is.

A kapitalizmusra hivatkozni éppen már nem időszerű. Pont annyira nem, mint úgy 500 körül az ókori birodalmakra a feudalizmus ellenében (utóbbi akkor rendkívül progresszív volt), pont annyira nem, mint a 18-19. században a feudalizmusra hivatkozni a kapitalizmus ellenében. Most a kapitalizmus van soron, csak aki benne van, ezt nem nagyon szereti. A lényeg az, hogy a kor egy adott fejlettségi szintjéhez tartozik egy társadalmi berendezkedés. Például a latifundiumok léte úgy 100 körül megalapozatlan volt, 500 után pedig a haladás záloga.

A természet működését az erőtörvény határozza meg. Az ember társadalmáét is. Ugyanakkor az ember cselekedni (erőt kifejteni) akkor fog, ha van hozzá motivációja. Kinek több, kinek kevesebb. A vagyon, az értékteremtésért járó külön jutalom ezt a szerepet tölti be. Motivál újabb teremtésre. Ha nem növelhetem, nincs motiváció, nincs fejlődés. Csakhogy a dolgok mindig az erő irányába mozdulnak el. Ha nagy a vagyonom, nagy az erőm, másokéhoz képest sokkal nagyobb, tehát az én igényeim érvényesülnek. Akkor is, ha az csak nekem jó, mindenki másnak káros. De ennek a problémának a megoldását is ismerik több ezer éve. Mostanában fékek és ellensúlyok rendszerének szokás nevezni. Ez tartja egyensúlyban a társadalmi rendszert, hogy fejlődjön is, de ne lehessen senkinek túlhatalma. Mert az már egyéni és nem társadalmi érdeket szolgál.

Az adó az állam konyhapénze. abból finanszírozza a köz igényeit. Ha az állam ezt nem teszi, nincs szükség az államra (kormányra). Ha az állam torz (pláne igazságtalan) adórendszert alkot, akkor nemcsak a motivációt (tehát az értékteremtést) rontja el, de utat enged a mértéktelen vagyonosodásnak is. Akkor a tőzsdén olyan törvényeket alkotnak, hogy lehessen spekulálni (értékteremtés nélkül pénzt szerezni). Akkor megteremtik a mértéktelen vagyonosodás lehetőségét. Aminek egy idő után nincs gátja. Akkor lehetséges, hogy ne (kapitalista) verseny legyen, azaz nem a jobb érvényesül, hanem az erősebb. Ha nem tud jobbat előállítani, elveszi erővel a jobb gyárat, megsemmisíti, és csak tőle lehet venni. Teheti, ő az erősebb. 1990-93 között ez történt Magyarországon, innen eredeztethető a torz rendszer kezdete. Ami azóta csak fokozódik.

A milliárdos kétféle, mint annak idején a megyényi földtulajdonnal rendelkező földesúr. Egyik a vagyonából értéket teremt, másik elherdálja. Jobban megvizsgálva az is látszik, aki a vagyonát érték létrehozására használja, az így is szerezte. Aki herdál, többnyire a vagyonát spekulációval, csalással, dörgölődzéssel szerezte. Másoktól elvéve. Neki nincs indíttatása értéket létrehozni. Ezért kell a fékek és ellensúlyok rendszere. Ahol független, ellenérdekű csoportok egymást ellenőrzik, olyan szabályokat hoznak, hogy aki értéket teremt, vagyonosodhat, aki csalással akar szerezni, azt büntetik. Ezzel létre lehet hozni olyan rendszert, hogy csak olyan szemlélettel lehet valaki milliárdos (vagy sokmilliárdos), akinek lételeme a minőség, értékteremtés, tisztesség. Ő tehát nem fog sokmilliárdot összeharácsolni csak azért, hogy elverhesse. Aki meg ezt akarja, nem tudja. Ennek jól kidolgozott technikája van, csak aki már összelopott sokat, elmagyarázza, hogy "az" milyen káros. És sokan elhiszik ezt, mert ügyes szemfényvesztéssel az lehetséges. Aztán nincs ki visszacsinálja, mert a tömeget arra hergelik, hogy az értékteremtőket akadályozza. Amíg létre nem jön egy olyan harcos csoport, amely ezeknek megteremti a lehetőséget a munkára, addig a helyzet folyamatosan romlik. Hol jobban, hol kevésbé, és ez csak robbanással szüntethető meg. Mert ha nagyerők ütköznek, az másként nem megy.

Már sokszor leírták: a társadalmakat (többek között) az hajtja előre, hogy jól látható különbségek vannak a vagyonokban. Ezért hajt mindenki, hogy neki is legyen (mármint nem a pénz a lényeg, hanem amit elérhetsz vele), a gazdag meg azért, hogy neki még több legyen (nehogy elvesszen, vagy pedig konkrét céljai vannak).

Gondold el: minek hajtanánk feleslegesen magunkat, ha már mindenkinek van bőrruhája és kőbaltája is?

Hát nem hülyeség?

De ha már csak egy embernek van rézfejű fokosa (mint Ötzinek), azért ismét érdemes hajtani! Annak idején ez akkora ritkaság volt, hogy a gyilkosa nem merte elvinni, mert azonnal felismerték volna.