Kezdőoldal » Tudományok » Társadalomtudományok és bölcsészet » Tényleg minden okkal történik?

Tényleg minden okkal történik?

Figyelt kérdés

Kiskoromtól kezdve, sokat gondolkodtam a világon és annak működésén. Most már rájöttem arra, hogy nem hiszek semmiféle vallásban, sem felső hatalomban. A felsőbb hatalom (Isten, istenek) létezésére mindig az a magyarázat, hogy a dolgok okkal történnek. Hogy okkal kellett megszületnie az univerzumnak. Hogy okkal történnek velünk dolgok. De biztos ez? Mármint úgy éljük az életünket, hogy ha valami történik, az hatással van egy másik eseményre.

És ott a karma, aminek pont ez a lényege. Ha rosszat teszel megbünhődsz, ha jót akkor veled is jó történik. De a világban ez nem így működik. Ha valaki jól cselekszik ugyanúgy történnek vele jó és rossz dolgok. És fordítva. Ha valaki úgy éli az életét, hogy nem érdeklik a következmények, átgázol másokon, akkor is tapasztal az életében negatív és pozitív dolgokat is.

Tehát nem történhet minden okkal.

Nem inkább csak következmények vannak? Egyik dolog történik a másik után, ami különböző dolgokhoz vezet. Mi van, ha minden véletlen, random történnek a dolgok, és az egész világ/élet eseményei csak egy hosszú folyamat. Nem történhet minden okkal, hiszen döntéseink is vannak, és az alapján jönnek a következmények. Értitek mire gondolok? Elég nehéz kifejezni és nem vagyok tudós vagy bármi ilyesmi, csak egy ember aki meg szeretné megérteni a világ működését.

Ti mit gondoltok erről az egészről?



2020. jún. 15. 09:42
 1/9 LeonScottKennedy ***** válasza:
87%

Hogyha kvantummechanika szintjén nézzük, akkor mondhatjuk azt, hogy minden valószínűség által történik, a szuperpozíció elve által.

Viszont még ettől függetlenül is minden okkal történik. Mármint nem isteni okkal, hanem fizikai ok-okozati összefüggésekkel. A fizikai világban nem létezik olyan, hogy véletlen. Minden történésnek megvan a maga oka, legalábbis a kvantumszint felett. Az alatt meg még vizsgáljuk.

Jah, a karma meg mese habbal, természetesen, mint minden ezoterikus hülyeség.

2020. jún. 15. 10:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/9 anonim ***** válasza:
82%

>"Hogy okkal történnek velünk dolgok. De biztos ez?"

Úgy érzem, itt nem okra gondolsz, hanem hogy valamilyen "céllal" történnek dolgok. Ha így értjük a mondatot, akkor a természetben nincs cél, az valamilyen tudatosságot feltételezne. Oka (előzménye) viszont szinte mindennek van, de nem azért, hogy egy adott célt elérjen. (Azért "szinte", hogy ne kössenek belém a kvantumfizikusok. :))

>"Nem inkább csak következmények vannak? Egyik dolog történik a másik után"

Én is így látom, csak az ember mindenben mintázatot, magyarázatot, értelmet keres, ez is egy alapja a vallások kialakulásának. A karma és hasonlók is arra épülnek, hogy kell lennie valami igazságos rendező elvnek a háttérben, de a természet törvényei nem foglalkoznak igazsággal. Aztán persze bejön a képbe a szabad akarat és az önálló döntés képessége, hogy legalább az megvan-e nekünk, tehát ha nincs felsőbb irányítás, akkor legalább mi irányíthatjuk-e a sorsunkat. De ebbe inkább nem megyek bele, mert megint egy végtelen vita indul az unverzum determináltságáról. :)

2020. jún. 15. 10:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/9 anonim ***** válasza:
25%

Oka van a dolgoknak, célja nincs.

És senki sem figyeli fentről a tetteidet.

2020. jún. 15. 13:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/9 Wadmalac ***** válasza:
80%

Kételkedésed teljesen egészséges irányú.

Sokan pont az ellenkező gondolati utat járják végig és kikötnek a kreacionizmusnál.

Örömteli látni, hogy van még, aki képes tisztábban látni.

2020. jún. 15. 13:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/9 anonim ***** válasza:

"Kételkedésed teljesen egészséges irányú"

Kicsit off, de ez is egy érdekes kérdés, hogy mi az egészséges. Ha a nyers valóságot akarjuk látni, akkor helyes az irány, de sokaknál ez akár depressziót is okozhat. A hívők bezzeg kiegyensúlyozottak és nyugodtak, mint egy jóllakott óvodás (no offense). Szóval minden relatív.

De amúgy egyetértek.

2020. jún. 15. 13:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/9 Wadmalac ***** válasza:
100%

"Ha a nyers valóságot akarjuk látni, akkor helyes az irány, de sokaknál ez akár depressziót is okozhat."

Igen, beállítottság kérdése, hogy a determinisztikus, felsőbb hatalom általi kötöttség hiányát az emberek a szilárd talaj elvesztéseként élik meg, vagy a végtelen lehetőségek megnyílásaként.

Nem véletlen, hogy a vallások főleg a gyengébb jellemű, önállótlan, lelkisérült emberek közül tudnak hatásosan toborozni, olyanok közül, akik külső támasz nélkül nem nagyon állnak meg a lábukon.

2020. jún. 15. 13:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/9 anonim ***** válasza:

"vagy a végtelen lehetőségek"

Feltéve, hogy az illető nem bonyolódik bele a szabad akarat meglétének kérdésébe. :))

2020. jún. 15. 14:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/9 Wadmalac ***** válasza:
100%

"Feltéve, hogy az illető nem bonyolódik bele a szabad akarat meglétének kérdésébe. :))"

Hát az mondjuk okozhat némi visszaesést, de ha alapvetően a determinisztikus világ volt neki a kényelmesebb, még örülni is fog. :P

2020. jún. 15. 14:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/9 anonim ***** válasza:
55%

A világegyetemben a fizika törvényei annyira komplexek tudnak lenni, hogy kevés hozzá a képzelőerő, az ember agya nem úgy van behuzalozva. Még a régi időkbe az emberiség létezésének hajnalán lehet hogy valaki agyilag rendkívül jó kvantummechanikával foglalkozó tudós professzor lehetett volna ha akkor lettünk volna olyan fejlettségi szinten mint most, de mondjuk megették a szavannai nagymacskák mert ő elmélkedett a világ nagy dolgain. Vagyis ezzel azt akarom mondani hogy az emberré válás folyamatában nem járt előnnyel a mély fizikai dolgok szemléletes elképzelése meg efélék. Hanem hogy túléljen, ha az előző példánál maradva ha lát valami kis sárga pacalt távol tudja hogy jön a falka, menekülni kell. Ha éppen nem látja mert eltakarja egy fa van egy olyan belső modellje az agyába hogy az akkor is ott van ha épp most kicsit takarásba van és látja előtte is utána is stb.

Viszont van matematikák ami leír olyan dolgot is amit el se tudunk már képzelni. Számolni meg tudunk vele, nem kell azon görcsölni hogy képzeljük el.

Az hogy gondolkodó ember előbb utóbb ilyen kérdésig eljut mint amit leírtál az nem egyedi. A világ gondolati úton nem ismerhető meg, van ennek fajta megismerésnek korlátja amit már régen elértünk. Az hogy nem minden úgy működik ahogy el tudjuk képzelni ok okozati összefüggés formájában, pontosabban hogy nem csak egyenes irányú és közös ok típusú korrelációk léteznek, erre a tudomány elméleti és kísérleti eredményei által ismertük meg. Erre jó példa egyébként a Bell egyenlőtlenség.

[link]

Az hogy úgy gondoljuk, hogy létezik a fizikai valóságban objektív véletlen vagyis olyan dolog aminek nincsen oka (, ami a kvamtumecahnika egyik axiómája is egyben), erre a rejtett paraméteres kísérletek vannak mint ezt alátámsztó kísérleti eremények.

[link]

[link]

[link]

[link]

Nem egyszerű olvasmányok. Nagyon dióhéjban arról van szó, hogy van egy fizikai jelenség mely végbemegy melyre felépítenek egy kísérletet (melyet megismételnek sokszor, hiszen mint a mondás is tartja egy kísérlet nem kísérlet), de csak az után miután ki van dolgozva annak elmélete. Kiszámolják hogy minek kell kijönni akkor ha léteznek rejtett paraméterek és minek abban az esetben ha nem léteznek. Paraméter ami ismert (nem rejtett) pl: tömeg, elektromos töltés, spin stb. Mit jelent az hogy rejtett paraméter? Olyan paraméter amit nem ismerünk kvázi "vakok" vagyunk rá, nem tudjuk mérni. Így tudná (a rejtett paraméter miatt) ezt a látszatát kelteni mintha objektívan véletlen lenne ha nincs, de ez a rejtett paraméteres kísérlet egy leleplezése lenne ennek. Azonban a valóságban nem ilyen tiszták a kísérletek és a mérés eredmények értelmezése. Inkább úgy lehetne mondani, hogy nagyon valószínű és egyre jobban közelíti a 100% bizonyosságot eddigi ismereteink alapján minél többször elvégzik ezeket a kísérletet minél pontosabban. Persze lehetnek alternatív elméletek, de az lenne a lényeg hogy van egy elmélet melynek kidolgozása után elkezdik a kísérletet és előre "megjósol" dolgokat. Mint tudjuk nem a bizonyításon, a cáfolhatóságon van a hangsúly. Az eleve nem egy tudományos elmélet ha nem foglalja magában azt hogy lehetne megcáfolni akkor ha nem lenne igaz.

2020. jún. 15. 16:15
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!