Platón munkásságát ki lektorálta?

Az akkor élt filozófusok. Igen csak kemény csatákat vívhattak.

[link]

Na most, gondolj bele... majd' 2000 ezer éve... hehe. mi? Mobilnet... hehehehe... he? Hunik vanik akkó... ?

Na, úgy böködjed... :D

dellfil

Természetesen értem a kérdést. Itt csak a lektor kifejezés inkább az ami a kérdéshez kevésbé illik, de ez részletkérdés és átvitt értelemben értve is használható természetesen, csak az félreértésekhez szokott vezetni.

A lektorálást sokszor összekeverik a tudományba felvétellel, azzal, hogy teljesen elfogadták a lektor által helyesnek az adott tételt. Csak erre utaltam kicsit a lektorálással, semmi másra. Eleve lektorálás az a 800-as évektől van, legalábbis datálhatóan, az előtti megbeszélések nem számítanak lektorálásnak. Sőt egy tudományos megvitatás sem lektorálás, más ez a kettő. Persze nyilván megvitatták Platón műveit is, és az sem volt lektorálás semmilyen szempontból sem, az tudományos vita volt.

A lektor azt nézi, hogy az adott tartalom az mennyire hasznos a szakterület fejlődésében és illeszkedik-e a folyóirat (stb) jellegéhez. Lényegében alapvetően ennyit néz a lektor. Azok az esetek kivételek ez alól, amikor egy már elfogadott alapnak tekinthető tudományos dolgot közöl egy szerző, mint amikor egy regényben az autószerelő a karburátort helytelenül írja le. Akkor a szaklektor jelzi, hogy téves amit ír a karburátorról és ha nem szándékos, akkor milyen tartalomra kell javítsa a karburátor leírását, hogy az szakmailag helyes legyen. Ha szándékos a helytelen leírás, mert egy dilettáns autószerelőről ír a szerző, akkor maradhat a helytelen leírás is, hiszen az volt a szándéka a szerzőnek, a lektor csak jelzi és rákérdez.

Fontos az is, hogy a lektor nem azt minősíti, hogy igaz-e a közlés vagy sem, ezt szokták félreérteni. Mert egy új tudományos megfigyelés vagy elmélet az sok további kutatást igényel, amit egy lektornak nincs is módjában elvégezni, tehát új tartalmat nem is tud minősíteni helyességét illetően. Csak a szakma addigi ismeretei alapján néhol pontosításokat javasol, hogy jól érthető és közölt legyen, de nem bírálja el helyesnek, vagy helytelennek az elmélet új részét és az nem is feladat és nem is jogköre. Hiszen mivel új az elmélet, ezért ez nem is állhat módjában ugye a lektornak, az új részeket majd a tudomány tovább vizsgálja és majd eldől mit lehet kihozni belőle. Csak mert ezt összekeverik egy olyan értelemben, hogy a lektor az olyan mint egy bíró. Nem olyan.

A lektor az addig elfogadott szakmai részét nézi és a szakmai értelmezhetőségét, de dönt az elmélet helyességben.

Ez inkább csak a lektor kifejezésre volt értendő, és nem a kérdésre.

Szóval keveredni szokott három dolog és csak erre utaltam:

- a tudomány megbeszéli, tudományos vita tárgya

- a tudomány elfogadta

- lektorálták

Mindhárom mást jelent és csak erre utaltam.

bocsi elírtam, biztos érthető volt

A lektor az addig elfogadott szakmai részét nézi és a szakmai értelmezhetőségét, de *nem dönt az elmélet helyességben.

Kérdező:

Einsteinét Bolyai Farkas "hagyta jóvá" ha úgy tetszik.

Ezt honnan szedted? Bolyai Farkas zseniális ember volt, de még nem ismerte a fluxus kondenzátort, és sem Martyval sem Dokival nem volt jóban (bocs tudom erős poén).

Bolyai Farkas született: 1775.02.09, elhunyt: 1856.11.20.

Einsten született: 1879.03.14, elhunyt: 1955.04.18

Bolyai Farkas 104 évvel született Einstein előtt, és 23 évvel korábban elhunyt, mint, hogy Einstein megszületett volna.