Azok az emberek a koncentrációs táborokban ahonnan már a háború végén elmenekült a felügyelet, de még nem érkezett meg a másik hadsereg, mit csináltak?

Azért ne mondd már nekem, hogy aki egész nap a telefonján függ, meg egy széken ül az irodában, minden az ölébe potyog, mert lemegy a TESCO-ba vagy a Mekibe és bezabál. Gyakorlatilag úgy él le 20 évet, hogy soha nem éhezett, fázott és semmit se nélkülözött... annak bármilyen esélye is lenne túlélni.

Azért nagyfaterék annak idején keményen nélkülöztek falun, és minden krumpliért keményen melózni kellett. Biztos segített nekik túlélni a fogságot. Ugyanis én arról beszéltem, nem a koncentrációs táborokról. Bár az oroszoknál is sokezren meghaltak a munkatáborokban.

Egyébként én ugyab úgy nem bírnám a mérnök állásom után, mert ülök a gép előtt, este meg hazamegyek és közben bámulom a telefont a metrón. Hiába edzek heti 4x, ugyanúgy nem nélkülözök én sem.

Szóval az én generációm is ugyan olyan takonygerinc :D

Egyébként a kérdés is arról szólt, hogy mi van a már szabad de túlélő emberekkel.

Itt már valószínűleg az egyéni túlélési képesség és adott életerő/egészség számított.

Lehet még napokat kellett várni, vagy kilómétereket menetelni a télben, legyengülve hogy segítséget találj.

A legkegyetlenebb dolog, ha a szabadulás után haltál meg :(

Ezek számunkra, békebeli emberek számára felfoghatatlan dolgok.

Ezért is féltem ezt a generációt. Már nem féli a háborút, a nagy jólétben fogalma sincs ezekről. Azt hiszik sokan, ez olyan mint a Battlefield.