Magyarország miért nem németesedett vagy szlávosodott el nyelvileg az újratelepítést követően?
Olvastam hogy 1717-1787 között megduplázódott az ország lakossága (Erdély és Horvátország nélkül). A 18. század eleji 4 millióról 8 millióra nőtt, ami nagyrészt a betelepítésnek és bevándorlásnak volt köszönhető. Még magas természetes szaporulat mellett is 3,5 millió bevándorlóval kell számolni, akik nem beszéltek magyarul. A kezdeti 4 milliós lakosságnak is csak maximum a fele volt magyar, a többsége a Habsburg kézen maradt területen élő szlovák, horvát, német, illetve a délről elmenekülő szerb és román, a törökök által behozott egyéb elemek...
Tehát adott 3,5 millió bevándorló és 2,5 millió helyi szláv, német, román. Ezzel szemben nagyon maximum 2 millió magyar, akik között ott vannak a korábban "elmagyarosodott" kunok, szlávok, egyéb elemek.
Miért nem az történt, ami pl Poroszországban, hogy az eredeti poroszok létszámának erőteljes csökkenése után már a német telepesek nyelvét beszélték azon a területen, de a porosz megnevezés fennmaradt.
válasza: válasza:Az arányokban téves a tipped. Wiki szerint:
1787: kb. 9,2 millió lakos 37-40% magyar
1840: 9,94 millió lakos (Erdély nélkül), 44% magyar
1910: 18 millió lakos (itt most Erdéllyel együtt), 55% magyar
Na most ebből látható, hogy az asszimiláció a 19. század második fele óta gyors. Az asszimiláción kívül hozzájárul az is, hogy a nemzetiségeink a magyaroknál nagyobb arányban mentek Amerikába. Pl. csak magyarországi németekből több százezer. A két utolsó adat közt ugye 70 év telt el. Ha összehasonlítsént belegondolunk mondjuk a Felvidék vagy Erdély demográfiai összetételének változásába 1920 és 1990 között (vagy 1949 és 2019 között), nem is olyan nagy az 1840 és 1910 közötti változás.
válasza:"Ez mondjuk sok mindent megmagyarázna."
Mit? Hogy a nyelv mint valami önálló szellemi entitás ott lebeg a Kárpát-medence fölött és aki odamegy az hirtelen beszélni kezdi?
válasza:Nem egyszerre mentek be, hanem hetven évet vettél és ez alatt az idő alatt mindig kisebbségben voltak akik nem beszéltek magyarul, így iparkodtak megtanulni.
Nagyjából olyasmi történhetett, mint az USA-ban, ahová szintén sokáig folyamatosan vándoroltak be különféle nemzetiségű emberek és mindenki sietve megtanulta az amerikai angolt, mivel nem csak a földijükkel akartak kommunikálni, hanem a többi emberrel is.
#5-6
Például azt hogy ha nem egy konkrét etnikumhoz köthető ez a nyelv, hanem egyfajta közlekedőnyelvként funkcionált, akkor később is érkezhetett utánpótlás a sztyeppéről egészen akár a 14. - 15. századig és akit most türk vagy szláv nyelvűnek azonosítunk az simán tudhatott magyarul ha sztyeppei közösségből érkezett, emiatt jóval magasabb is lehetett a nyelv beszélőinek száma, attól függetlenül hogy még bizonyos tekintben őrizték eredeti identitásukat
válasza:Hát...
A múltszázad első felében sokan magyarosították a nevüket, az sem önként lehetett.
Sokáig őrizték a nyelvüket, gyakorlatilag addig, amíg a felgyorsult fejlődés be nem tette a lábát. A kapa az ugyanúgy hangzott 1700-ban is, mint 250 évvel később, de a Danuvia motorkerékpár alkatrészeinek nevét nem hozhatta magával. Így aztán a 70-esekben még ez a mondat, hogy bemegyek holnap Fonyódra egy lendkerékmágnesért, ez úgy hangzott, hogy a lendkerékmágnes szó kivételével minden szabályos német volt, az meg magyar. Persze, kétnyelvűek voltak, semmi baj nem volt a magyar beszédükkel, de egymás közt németre váltottak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!