Miért húsz a 20?

Vesd össze

húsz

Ősi finnugor örökség: vogul, osztják kosz, votják kizs, mordvin komas (‘húsz’). E szavak első eleme ‘ember, férfi’ jelentésű (lásd hím), annak alapján, hogy az ember kezén és lábán összesen húsz ujj van, a második eleme (a magyarban -sz) egy igen ősi mutató névmás folytatója.

hatvan

Ősi, finnugor kori összetétel a hat2 számnévből és egy ‘tíz’ jelentésű elemből. Ez a vogul naliman, zürjén neljamin (‘negyven’) s más rokonnyelvi szavak tanúsága szerint eredetileg mone lehetett, a mon đ van mássalhangzós változás valószínűleg már a magyar nyelv külön életében következett be. A szóvég magas hangrendű párja a negyven, ötven, hetven, kilencven számnevekben található.

Harminc

Elhomályosult összetétel, harmi- eleme a három számnév változata, -nc végződése nyilván ‘tíz’ jelentésű, de ez csak közvetve igazolható a permi nyelvekből. A zürjénben és a votjákben egy -misz elem szerepel a ‘8’ és ‘9’ számnévben, pl. zürjén kekja-misz (‘8’), ek-misz (‘9’), s ezek ‘kettő tízből’, illetve ‘egy tízből’ szerkezetek. Az eredeti magyar harma-misz egyszerejtéssel harmisz, a sz affrikálódással c lett. A harmic alak gyakran szerepel régi írásainkban, az -nc végzet olyasféleképp alakult ki, mint a gerinc, bogáncs szavak vége. Lásd még nyolc, kilenc.

bocs a szakszóért

affrikálódás

dörzshanggá válás: a dörzshangok (c, dz, cs, dzs) vagy latin nevükön affrikáták.