Mi a különbség a használatukban?
Nem gondoltam volna, hogy elmegy.
Nem gondoltam volna, hogy el fog menni.
Mindket esetben a beszelo idejehez kepest az elmenes jovo idoben van. (Ugy ertve, hogy a jelen ido is a multhoz kepest kesobb van).
Nagyjabol azt a kulonbseget lehet tenni, hogy mi eppen hol vagyunk az elemeneshez kepest.
Tegyuk fel, hogy
- az illeto tegnap elment
- es errol ma beszelek.
Akkor a beszed pillanataban mar bekovetkezett az, amire nem gondoltam. Ilyenkor csak a jelenideju valtozat jo: Nem gondoltam volna, hogy elmegy.
Tegyuk fel, hogy
- ma beszelek,
- az illeto azonban csak holnap fog elmenni.
Akkor a beszed pillanatahoz kepest majd csak a jovoben fog bekovetkezni az, amire nem gondoltam. Ilyenkor mind a ket valtozat jo.
Nem gondoltam volna, hogy elmegy. - Ezzel csak altalanosan mondom, hogy a nem gondolashoz kepest valamiko majd el fog menni. Ahogy mondtam, lehet hogy az elmenes a beszed pillanataban megtortent, de lehet, hogy meg nem
Nem gondoltam volna, hogy el fog menni. - Ez tehat csak akkor mukodik, ha az illeto a beszed pillanataban meg nem ment el (de tudjuk, hogy el fog menni).
Mindkét cselekvés lehet a beszéd idejéhez képest múlt időben is. Szerintem csak árnyalatni különbség van.
Nézzünk pár példamondatot:
Nagyon szerettem Violát. Tervezte régóta, hogy külföldre költözik. Tudtam, hogyha ez bekövetkezik, vége a kapcsolatunknak. Kapott egy lehetőséget. Nem gondoltam volna, hogy el fog menni. Két hete hagyott itt.
Itt a jövő idő használata az olvasóban hagy egy bizonytalanságot azt illetően, hogy a cselekvés valóban megtörtént-e, vagy épp folyamatban van. Ha folyamatban van, akkor még benne van az olvasóban, hogy ez nem történt meg, tehát visszafordítható. Így hatásosabb az utolsó mondat, ami minden kétséget kizárólag a múltba helyezi a cselekvést.
Ugyanez persze megállja a helyét így is:
Nagyon szerettem Violát.... Nem gondoltam volna, hogy elmegy. De mégis megtörtént.
Itt talán kevesebb a várakozás az olvasóban arra vonatkozóan, hogy Viola valóban elment-e, vagy csak tervezi. Kevésbé lepi meg az utolsó mondat.
[csak az alábbi válasz megírása után láttam a #3-ast, vele egyetértek, ugyanezt írja ő is, csak kicsit más megközelítésből]
#2:
> Mindket esetben a beszelo idejehez kepest az elmenes jovo idoben
Inkább a gondoláshoz képest, nem?
(tehát a "nem gondoltam volná"-hoz képest)
> van. (Ugy ertve, hogy a jelen ido is a multhoz kepest kesobb van).
> Nagyjabol azt a kulonbseget lehet tenni, hogy mi eppen hol vagyunk
> az elemeneshez kepest.
>
> Tegyuk fel, hogy
>
> - az illeto tegnap elment - es errol ma beszelek.
>
> Akkor a beszed pillanataban mar bekovetkezett az, amire nem
> gondoltam. Ilyenkor csak a jelenideju valtozat jo: Nem gondoltam
> volna, hogy elmegy.
Szerintem erre a "Nem gondoltam volna, hogy el fog menni" is jó (pont azért, amit az előbb írtam).
És visszatérve a fenti észrevételemre: pont abból látszik, hoyg a gondoláshoz képest kell fogalmazni az elmenés idejét, hogy ha azt mondaná: "Nem gondoltam volna, hogy elment", az semmiképpen nem a gondolás és az elmenés közötti időpontot jelöli, hanem a gondolás előttit.
> Tegyuk fel, hogy
>
> - ma beszelek,
> - az illeto azonban csak holnap fog elmenni.
> Akkor a beszed pillanatahoz kepest majd csak a jovoben fog
> bekovetkezni az, amire nem gondoltam. Ilyenkor mind a ket valtozat
> jo. Nem gondoltam volna, hogy elmegy. - Ezzel csak altalanosan
> mondom, hogy a nem gondolashoz kepest valamiko majd el fog menni.
> Ahogy mondtam, lehet hogy az elmenes a beszed pillanataban
> megtortent, de lehet, hogy meg nem
>
> Nem gondoltam volna, hogy el fog menni. - Ez tehat csak akkor
> mukodik, ha az illeto a beszed pillanataban meg nem ment el (de
> tudjuk, hogy el fog menni).
Határozottan máshogy érzem: ahogy fentebb is írtam, nekem a "nem gondoltam volna, hogy el fog menni", az a gondolás pillanatához képest "fog menni", vagyis simán lehet, hogy már el van menve, mire ezt mondja.
Neked egy ilyen párbeszéd furcsán hangzik?:
– Képzeld, Peti elment a Himalájára!
– Nahát! Emlékszem, hogy beszéltünk róla, de nem gondoltam volna, hogy el fog menni... És mégis? Fantasztikus!
(Fura, hogy még ilyen szempontból is eltérőek tudnak lenni az egyéni nyelvváltozataink – de ha te úgy érzed, ahogy írtad, én meg így, akkor ez van. :-)
Köszönöm a válaszokat!
És abban az esetben, ha nem gondoltam volna, hogy egy pár nem éri meg az X. évfordulóját, akkor is lehet kétféleképpen mondani? Nem gondoltam volna, hogy nem érik meg a 10. házassági évfordulójukat. Nem gondoltam volna, hogy nem fogják megérni. (Mert pár hete szakítottak, a 10. évforduló meg jövőre lenne.)
hááát, én egy ilyen mondatból (a megértést segítő szövegkörnyezet nélkül) tuti azt gondolnám, hogy meghaltak... de nem vagyok rutinos versenyző ilyen szakítós témában... (nekem még nem sikerült odáig jutnom, egyelőre a tizensokadik házassági évfordulómhoz közeledem :-)
szóval lehet, hogy erre is használják ezt a szót.
ha azt mondod, hogy a _házasságuk_ nem érte meg a 10 évet az más, de hogy _ők_maguk_ nem érték meg a 10. évfordulót, hát ez nekem fura
Igazad van. Először azt akartam írni, hogy valaki nem érte meg az X. születésnapját, csak morbidnak találtam, és inkább átírtam évfordulósra. De ha már itt tartunk:
Nem gondoltam volna, hogy Zoli nem éri meg a 60. születésnapját.
Nem gondoltam volna, hogy Zoli nem fogja megérni a 60. születésnapját.
Szerintem mindkettőt lehet használni.
Ha tudtam volna, hogy ilyen rossz a film, nem nézem meg.
Ha tudtam volna, hogy ilyen rossz a film, nem néztem volna meg.
Itt van valami különbség szerintetek? :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!