Honnan lehet letölteni az összes magyar szavat?

Olyan nincs, hogy az osszes magyar szot tartalmazo gyujtemeny. Egy reszrol azert, mert folyamatosan uj szavak alakulnak ki vagy epp tunnek el, mas reszrol pedig azert, mert egyetlen gyujtemeny sem kepes lefedni a teljes szokincs 100%-at, mindig lesznek szakszavak, helyi nyelvjarasban ismert szavak es hasonlok, amikkel a szotar keszitoi egyszeruen nem talalkoztak. Az is kerdes, hogy az osszes valaha volt szonak benne kell-e lennie, mert ha igen, az meg bonyolultabba teszi a dolgot.

Azt nem tudom mi alapjan jelented ki, hogy egy szo hulyeseg. Lehet, hogy csak te nem ismered.

Elarulom, hogy ha egy szokozokkel elvalasztott listad van, azt igen konnyen lehet sortoresekkel elvalasztott listava konvertalni, es beturendbe is lehet rendezni.

szerintem olyan sincs.

pl. itt egy viszonylag hosszú lista, amely letölthető:

[link]

A probléma ott kezdődik, hogy számnevekből kvázi végtelen sok van. Egy, kettő, … , ötszázhuszonnégy, … , háromszáztizenhattrillió-négyszáznyolcvanötbilliárd-hatszáztízbillió-kilencszáznyolcvanegymilliárd-hatvankétmillió-száznyolcvanhatezer-ötszázhuszonhárom.

Különböző földrajzi nevekből is Dunát :-) lehet rekeszteni. És nem csak a magyar földrajzi nevekre gondolok, hanem akár a külföldi városok, területek magyar átiratát is ide lehetne venni, mint Párizs, Róma, Bécs, Velence, Kijev, Tokió, Himalája, Nílus, Ázsia, stb…

A mai és régi vezetékneveket sem lenne könnyű összegyűjteni.

Az összes szó összes toldalékolt alakja is tetemes mennyiségű szót tesz ki.

Az összetett szavak külön szavaknak számítanak? Mert itt sem éles a határvonal, van egy csomó szó, ami a nyelvújításkor kvázi valamiféle szóösszetételből született, csak már nem tudunk róluk, úgy mint elnök (elöl+ülnök), talaj (talp+alja), csokréta (csokor+bokréta).

Az is problémát jelent, hogy mi számít magyar szónak. Például az internet, a printer magyar szó? Ez a kérdéskör nagyon nem egyértelmű. Ugye tudjuk, hogy egy csomó idegen eredetű szavunk van. Például a spájz, vagy a kamra (német eredetű: Speisekammer, a kamra meg görög eredetű, kamara:boltíves helyiség, terem). Számtalan görög, latin, angol szót használ a tudomány, elég csak a rendszertani neveket venni (pl. homo sapiens), de más tudományterületen, sőt a hétköznapi életben is vannak idegen szavaink, mint pl.: citoplazma, poliszacharid, lipid, entrópia, oxigén, acetilszalicilsav, elektrolízis, titrálás, vektor, radiometria, spektrum, pozitron, depresszió, skizofrénia, szolipszizmus, szcientológia, l'art pour l'art, deja vu, carpe diem, feeling, flow, design (dizájn?), meeting, szoftver, hardver. Elég nehéz meghúzni egy éles határt, hogy mi számít már magyar szónak, kifejezésnek, és mi nem.

A mozaikszavak, rövidítések is okozhatnak gondot, hogy külön szónak tekintsük-e, úgy mint: ÁFA, KATA, NAV, m (méter), N (Newton), pl. (például), stb…

A fantázianevek is okozhatnak gondot, mint: Telenor, Telekom, Vodafone, vagy Aszpirin, Coldrex, Xanax, vagy Tesco, Spar, Aldi, Lidl, Auchan, stb…

A különböző tájszavak is jelenthetnek gondot, mint furulya, furollya, furugla, furuglya, flúta, flőte, szűltü, szűtü, tilinkó.

Vagy ugyanannak az ételnek van vagy két tucatnyi neve: bandurák, bere, beré, berét, berhe, bodag, bramborák, cicedli, cicege, enge-menge, görhöny, harula, huláble, kremzli, krumplibaba, krumplimálé, krumpliprósza, lapcsánka, lapotya, lapotyka, lapsi, lepcsánka, lepkepotyi, mackó, macok, matutka, nyist, pacsni, pacsa, placki, ragujla, recsege, röstiburgonya, rösztike, taccs, tócsi, toksa.

A szleng is problémát okoz. Eleve ott kezdődik a gond, hogy egyáltalán mi számít szlengnek, és mi az, ami már meghonosodott, mert például eredetileg a balhé, vagy a meló is szleng volt, de valahogy már kevésbé gondolunk így rá. De ha teljes magyar szókincset akarunk, akkor ide kell venni az olyan szavakat is, mint pl.: mázli, csaj, csóró, dumál, piál, dilis, raj, baró, kula, prosztó, bré, muter, fater, jard, bratyó, csira, kamu, piti, frankó, tuti, flamó, csóró, purdé, lugnya, manus, stb…

Szintén kérdés, hogy a régies, a nyelvből tulajdonképpen kiveszett szavakat, vagy pusztán a nyelvújítás korában néhányak által néhány évig használt, de nem elterjedt szavakkal mi a helyzet. Vagy mi a helyzet a régi írásmódnak megfelelő szavakkal, mint pl. utcza, vagy „Latiatuc feleym ʒumtuchel mic vogmuc.” = „Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk”.

Vagy mi a helyzet a hangutánzó jellegű szavakkal, mint: óh, aham, hmm…, bajng, placcs, toccs, nem is beszélve a jó kis diumdisu zenéről. https://www.youtube.com/watch?v=e4OqCWM_DOg :-)

És még van vagy három tucat problémás kérdés, aminél nem lehet éles határvonalat húzni, hogy mi számít magyarnak, mi számít egyáltalán szónak. (Ezért is hülyeség összehasonlítani a különböző nyelvek szókincsét, mert eleve homályos fogalom a szókincs.)

"hogy át lehet konvertálni, de az több meló"

Marmint alig par kattintas. Wordbe bemasolod, es "osszes kereses/csere" funkcioval az osszes szokozt (vagy ha vesszovel es szokozzel vannak elvalasztva akkor az osszes vesszo-szokoz parost) lecsereled bekezdes vege jelre.

Vagyis lassuk csak mennyi melo:

- Word megnyitasa (1-2 katt)

- Fajl megnyitasa (rahuzod a megnyitott wordre, 1-2 katt)

- Ctrl+H billentyu lenyomasa (kereses ablak, 2 billentyu)

- Kereses mezobe begepelni a szokozt, "mire cserel" mezobe begepelni azt hogy ^p (3-4 billentyu)

- Mindet cserel gomb megnyom (1 katt)

Szoval az a rengeteg melo max 12 (de legyen max 15) billentyulenyomast jelent. Imadom ha valaki ennyire lusta.

akkor mondd, hogy mi a legnagyobb gond itt! :-)

amúgy ha a szóköz->soremelés konverzió gondot okoz ("meló"...), akkor nem tudom, hogy nem okoz-e majd gondot a fenti linkeden lévő lévő több ezer képfájl be-OCR-ezése... :-)

(ettől függetlenül én lehet, hogy megteszem, köszi a linket! :-)