Kell-e vessző az és elé a következő mondatban?

Nem kell.

"A probléma akkor áll fenn, ha felsorolás vagy halmozás van - azaz azonos szerepű mondatrészekkel kerül szembe a TSZ. Itt az és, s, meg, vagy kötőszavak esetén az utolsó tagnál nem kell kitenni a vesszőt. Ez így bonyolult, tudom... Egyszerűbben: felsorolásnál (halmozásnál), ha a fenti kötőszavak megjelennek, nincs vessző."

(TSZ - tördelő-szerkesztő)

[link]

csakhogy nem mondatrészeket sorolsz fel, hanem tagmondatokat, amelyekből ugyan lehet, hogy hiányzik valami – pl. az alanyok –, de attól azok még tagmondatok, pl. a két állítmánynak van külön-külön tárgya.

értem én, hogy a két tagmondat a kívánságom tárgyai, de attól még tagmondatok, és ez felülírja azt, hogy felsorolásnál nincs vessző.

# 4/4 Időpont ma 14:49

Tévedsz.

Az első tagmondatban van az állítmány ( akarta), a másodikban pedig leírja, hogy mit akart. Felsorolj azokat. Az "és" kötőszó váltja ki a vesszőt. Akkor kellene vessző, ha nem lenne ott az "és".

" pl. a két állítmánynak van külön-külön tárgya. "

Az "akartam"-on kívül te milyen állítmányt látsz még a mondatban?

Látom, a másodikban (#6-ban) már kezded kapiskálni, talán a következő körre már sikerülne is, de segítek: van itt olyan (tag)mondat, hogy "(ők) jól érezzék magukat", van olyan is hogy "(ők) sokat pihenjenek" – szerintem elég jól látható benne az alany, az állítmány meg egyebek is.

Ilyen esetben pedig, amikor a felsorolt dolgok komplett (vagy hiányos) (tag)mondatok, akkor már általában nem merül fel, hogy simán csak egy felsorolás lenne, amely vessző nélkül "és-ezhető".

Egyébként a OH. 324–326. oldalán vannak ezek bővebben kifejtve, ott a 325. oldalon lévő rész vonatkozik erre:

"Vesszőt kell használni a kötőszók előtt a következő esetekben:

(...)

2. Ha az egyik vagy mindkét állítmánynak az alanytól különböző, külön bővítménye van, a vesszőt általában ki kell tenni:

– Leült mellé, és megfogta a kezét.

– A török állt a fánál, és a fűre bámult.

– A gyerek igen gyenge, és hajlamos mindenféle betegségre.

Ugyanez vonatkozik a mellékmondatokra:

– Nem vett róla tudomást, hogy Sanyi leült mellé, és megfogta a kezét.

– E sajátos viselkedés menete lényegében attól függ, hogy a két állat a találkozáskor alapozhat-e

valamilyen korábbi ismeretségre, vagy először látják egymást."

Tehát önmagában az, hogy egy ilyen felsorolásszerű valami egy másik mondatnak a mellékmondata, attól még nyugodtan lehet tagmondatok felsorolása – ez egy ilyen dolog.

Nem tudom, ez így meggyőző-e, illetve van-e még kérdés?... :-)

"Az első tagmondatban van az állítmány (akarta), a másodikban pedig leírja, hogy mit akart. Felsorolja azokat."

Ez nem zárja ki, hogy azokban is legyen állítmány, és így azok is külön tagmondatok legyenek. Írok neked még példákat, ebben talán látható lesz, hogy egy alárendelő mondat mellékmondata is állhat mondatokból, és így azokat "és"-es vagy "vagy"-os felsorolás esetén is vesszővel választjuk el egymástól:

– időhatározói: "AKKOR mentünk haza a játszótérről, AMIKOR a gyerekek már elfáradtak, és a nap is lement."

– helyhatározói: "OTT fogunk bekanyarodni, AHOL az a nagy fa áll, és pirosra van festve a kerítés."

– alanyi: "AZ fogja megnyerni a versenyt, AKI leghamarabb ér oda, és (AKINEK) a sapka sem esik le a fejéről menet közben."

– tárgyas alárendelő mondat esetén is hasonló a helyzet ("AZT akartam, HOGY ..., és ... .")

egy másik tárgyas alárendelő mondatra:

"Ez nem zárja ki (AZT), HOGY azokban is legyen állítmány, és így azok is külön tagmondatok legyenek."

és egy másik példa alanyi alárendelő mondatra:

"Írok neked még példákat, ebben talán látható lesz (AZ), HOGY egy alárendelő mondat mellékmondata is állhat mondatokból, és (HOGY) így azokat "és"-es vagy "vagy"-os felsorolás esetén is vesszővel választjuk el egymástól."

;-)

Tulajdonképpen se szeri, se száma az ilyen alárendelő mondatoknak nyelvünkben, sorolhatnám őket (ADDIG), AMÍG le nem megy a nap, vagy (AMÍG) el nem kopik a billentyűzetem.

;-)

"Nem tudom, ez így meggyőző-e, illetve van-e még kérdés?"

Nem meggyőző.

Amilyen példákat hozol, azok nem azonosak a kérdésben szereplővel.

A "leült mellé, és megfogta a kezét", két külön állítmány.

A "jól érezzék magukat és sokat pihenjenek" felsorolás. Ugyanannak az állításnak ( "akartam") a céljai. Egyik sem állítmány.

He nem összetett mondatban látod, akkor magad is beláthatod:"

"Azt akartam, hogy jól érezze magát." Itt mi az állítmány? Az "akartam". A "jól érezze " nem állítmány.

„"Azt akartam, hogy jól érezze magát." Itt mi az állítmány? Az "akartam". A "jól érezze" nem állítmány.”

Akkor mi a mellékmondat állítmánya? Ugyanis ha ez egy alárendelő összetett mondat (ebben legalább egyetértünk?), akkor két tagmondatból áll. Egy tagmondatnak jellemzően van állítmánya.

Ne tévesszen meg, hogy a tárgyas alárendelésnek ez a fajtája ("azt akarom, hogy", "azt javaslom, hogy" stb.) egy olyan típus, amelynek a mellékmondatában felszólító módú ige van! Attól az még egy külön tagmondat. (Vagy külön tagmondatOK, ha felsorolásról van szó.) És ha idétlenül hangzanak is önmagukban a mellékmondatok (pl. *"Jól érezzék magukat!"), attól még azok az igék igenis állítmányok. Akkor is, ha nem állítanak semmit, és akkor is, ha a mellékmondat önmagában nem (mindig) tudna (ugyanolyan formában) önálló mondat lenni. (Persze van, amikor tud, pl. "Sokat pihenjenek!")

-----

"Ugyanannak az állításnak ( "akartam") a céljai."

Nem egészen pontos, legalábbis nyelvtanilag: az akarásnak tárgya van, ez tárgyas alárendelés:

"(Én) AZT akartam, HOGY (ők) jól érezzék magukat, és (HOGY) (ők) sokat pihenjenek."

De egyébként van valami a "cél"-lal kapcsolatos "elszólásban" is: az ilyen fajta tárgyas alárendelés ("azt (akarom), hogy") mellett a célhatározói alárendelés ("azért, hogy") is olyan, hogy felszólító módban tartalmazza az igét, de a két dolog nem ugyanaz, csak látszólag. A célhatározói mellékmondat egy olyan speciális állatfajta, amelynek a mellékmondatában formailag "majdnem felszólító módú" igék vannak (ezt egyesek kötő módnak nevezik), tehát nem is igazi felszólító mód van benne, mutatom a különbséget:

Azt akarom, hogy MENJ HAZA. (tárgyas)

Azért szóltam rád, hogy HAZAMENJ. (célhat.)

Azt szeretném, hogy EDD MEG az almát. (tárgyas)

Azért tettem eléd az almát, hogy MEGEDD. (célhat.)

Azt mondták, hogy ÍRJAM MEG a levelet. (tárgyas)

Azért ültem az asztalhoz, hogy MEGÍRJAM a levelet. (célhat.)

-----

Ilyen típusú alárendelésre (tehát "azt, hogy" jellegű tárgyas alárendelésre, illetve "azért, hogy" jellegű célhatározói alárendelésre) valóban nem írtam példát, de ezen ne múljon:

célhat.:

"Írok rá példát (AZÉRT), HOGY érthetőbb legyen, és HOGY ezzel sikerüljön meggyőznöm téged."

"AZÉRT vagyunk a GYK-n, HOGY másoknak osszuk az eszet, és/vagy HOGY mi magunk is okosodjunk közben."

tárgyas:

"Néha AZT szoktam javasolni a kérdezőknek, HOGY nézzenek utána az interneten, vagy (HOGY) kérdezzék meg a tanárt."

"AZT kértem a feleségemtől, HOGY sétáljunk a telihold alatt, és HOGY holnap süssön lángost."

És hogy látsszon a felszólító mód, és a kötő mód közötti különbség:

"Azt kértem a feleségemtől, hogy SÉTÁLJON ÁT velem a folyó túlpartjára, és hogy holnap SÜSSE MEG a csirkét ebédre."

"Azért próbáltam a kedvére tenni, hogy ÁTSÉTÁLJON velem a folyó túlpartjára, és hogy holnap MEGSÜSSE a csirkét ebédre."

[Továbbra is mindig kérem, sőt elvárom, hogy aki úgy veszi észre, hogy sületlenségeket írok, az azonnal korrigáljon! :-) Elvégre vannak itt bizonyára szakemberek is, nem csak magamfajta laikus...]