Hogyan írjuk, hogy "magyar? Nyelv? Tanár", ha magyart tanító tanárról beszélünk. És azt, hogy "kölyök? Német? Juhász"?

a kötőjelezés az egybeírás speciális esete :-)

tehát leírtam, hogy miért kell egybeírni a két fő tagot egymással (magyar nyelv)+(tanár),

és ezen belül pedig az a speciális eset van, hogy az összetétel első tagja egy szókapcsolat, ezért az első kettő összetapad, a második pedig kötőjellel kapcsolódik (ez a második mozgószabály, amit be is linkeltem: 141/b, olvasd el)

A "magyarnyelv-tanár" kapcsán igaza van BringaManónak, csak nem igazán tanítják középiskolában ezt a szabályt, hogy miért kell így írni, ezért tűnik először furcsának.

A "németjuhász" szót szerintem egybe kell írni, a "kölyök" ennek a szónak csak jelzője, tehát külön kell írni tőle. Szóval: "kölyök németjuhász". De ez az utóbbi csak az én tippem.

> #14: „szerinted a "kölyöknémetjuhász"-t arra tekintettel is

> egybe kell írni, hogy a kölyökkutyával ellentétben a "kölyök

> vadászkutya" - nyilván a három tag miatt, az anyagnevekhez

> hasonlóan - különírandó?”

A válaszom többszörösen is nem :-), kifejtem:

Először is jobb belátásra tértem: OK, legyen különírva, meg lettem győzve. :-)

A "kölyök vadászkutya" nem a három tag és az anyagnevekhez való hasonlóság miatt írandó külön (OH. 117. közepe),

de még csak nem is a folyamatos melléknévi igenévi jelzős szerkezetekhez való hasonlóság miatt (OH. 113. alja),

hanem mert főnévi jelzős szerkezet (OH. 114. alja).

Az utóbbi annyiban tér el a másik kettőtől, hogy még azoknál is érthetetlenebb, felfoghatatlanabb és homályosabb. Ezt pedig itt írják le elég jól, érdemes elolvasni:

[link]

Sajnos ez valóban borzalmas. :-)

Részlet:

"A válasz egyszerű: a helyesírási szabályzat akkor íratja egybe ezeket a szerkezeteket, ha „egyben ejtjük őket”, azaz ha a szerkezetben egyetlen főhangsúly van, azaz a szerkezet második elemére önálló hangsúly sosem esik. Ellenkező esetben külön írjuk őket. A helyesírási szabályzat sosem hivatkozik a hangsúlyra, de a valóságban e szerkezetek írásmódjának szabályozása ezen alapul."

ami a cikk( idejé)ben még a 114/a volt:

[link]

az már már a 125. pont:

[link]

ráadásul a példák egy része is változott, és pl. a kölyökkutyát is kiszedték :-(

de pl. a gyermek király benne van továbbra is. (tehát nem akadálya a különírásnak, ha csak 1+1 típusú)

> #15: A "németjuhász" szót szerintem egybe kell írni, a

> "kölyök" ennek a szónak csak jelzője, tehát külön kell írni

> tőle. Szóval: "kölyök németjuhász". De ez az utóbbi csak az én

> tippem.

igen, szerintem is igazad van, legyen külön. Viszont ha elfogadjuk a fent linkelt cikk érvelését, magyarázatát, akkor nem ilyen "egyenes" az ok-okozat, hanem csak azért írjuk külön, mert "különejtjük", és ezért mondhatjuk, hogy a kölyök a jelző.

a kölyökkutya esetében ugyanennyire "jelző", mégis egybeírjuk, mert "egybemondjuk".

A "kölyökkutya" és a "németjuhász" szavakat ugyanaz miatt írjuk egybe. Ezek jelzős szóösszetételek. Ha ezek elé a szóösszetételek elé jelzőket rakunk, akkor azokat külön írjuk tőlük.

pl.: "német kölyökkutya" vagy "juhász kölyökkutya" vagy "pöttyös kölyökkutya" vagy akármi. Ugyanígy a "könyök németjuhász" esetében is.

köszi, de ezzel több bajom van:

az első két mondattal mit szerettél volna mondani?:

– 'azért írjuk egybe, mert ÖSSZETÉTELEK'? - mert akkor ezt nem értem. (~'azért csíkos, mert csíkok vannak rajta'...)

– 'azért írjuk egybe, mert JELZŐS összetételek'? - ezt sem érteném: attól hogy "jelzős", még nyugodtan lehetne jelzős szerkezet is...

– 'azért írjuk egybe, mert JELZŐS ÖSSZETÉTELEK'? - miért, az egy külön kategória? miről lehet megismerni? hogy különböztetjük meg a jelzős szerkezettől?...

A folytatás érdekesebb: ha már valamilyen módon kialakult egy jelzős összetétel, akkor ahhoz már csak különírt jelző járulhat? Hm, ez lehetséges.

A folyamatos melléknévi igenévi jelzős szerkezetnél tudom, hogy ha kettőnél több tag, akkor már külön. (eltekintve néhány kivételtől)

Az anyagnévieknél dettó.

A főnévi jelzős szerkezeteknél viszont nincs ilyen konkrét megkötés, ott nagy katyvasz van, és simán becsúsznak kettőnél több tagú összetételek is, ld. OH. 114–117.:

férficsapatverseny, férfifürdőnadrág, férfikeresztnév, ajándékműsor, tehéntejalapú.

Márpedig a kölyök( )németjuhász éppen _főnévi_ jelzős szerkezet.

A végén példáid között vegyesen hozol főnévi jelzős szerkezeteket és "sima" minőségjelzős szerkezeteket, holott az utóbbi esetben (szerintem) világosabb a helyzet: különírás az alapeset, és van rengeteg "kivételes" egybeírás is, pl. németjuhász, sárgaigó, szabadnap stb., amelyeket elég jól meg szoktunk tudni magyarázni. A főnévi jelzős szerkezetek viszont... hát az nem annyira egyszerű, mint látjuk. :-)

Megnéztem a helyesírási szabályzatot (de nekem csak a régi van meg, az új nem tudom, hogy tárgyalja meg), és a következőket írja:

"107.

a) A minőségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: jobb kéz, általános iskola, ipari ország, olvasó lány, érett gyümölcs stb.; különösen olyankor, ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: egyetértő mosoly; orvosi titoktartás, baráti kézfogás; mezőgazdasági árutermelés; stb.

b) A minőségjelzős összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege: gyorsvonat, hidegvérű, melegágy, kispárna, söröspohár, forgószél, holtág stb."

Szerintem a "németjuhász" szó esetén ez a b) pont az irányadó, mert a szó mást jelent, mint az összetétele tagjai ("német" és "juhász"), ezért kell egybeírni.

De amúgy nem tudom, van még más szabály is, csak nincs kedvem végigolvasni. :D És igazad van kérdező, szerintem is nagyon gáz a magyar helyesírás, teljesen életszerűtlen. Én ezért nem is szeretem, mert semmi értelme egy olyan helyesírásnak, ami egy földi halandó számára magas. A helyesírásnak ugyanis alapvetően pont azt kéne szolgálni, hogy mindenki tudjon helyesen írni, de a magyar helyesírás annyira bonyolult, hogy az átlag földi halandó pont azért nem tud szabályosan írni, mert nem képes felfogni. Ennek semmi értelme, ez teljesen életidegen.