Névszói állítmányokkal kapcsolatban lenen kérdésem: mikor kell vessző?
Osiris helyesírás 324. oldalán van ez a szabály:
„Ha az állítmány névszói, nem használható vessző, ha csak az egyik állítmánynak van bővítménye, vagy mindkét állítmány rendelkezik ugyan bővítményekkel, de ezek a bővítmények az állítmányi szerepű évszóhoz szabadon kapcsolódnak, azaz nem kötött, a névszót szükségszerűen kiegészítő vonzatok.”
Ez nem teljesen világos számomra. Ha az egyik névszói állítmánynak között bővítménye van, a másiknak pedig szabad bővítménye, akkor kell vessző?
Pl.: Peti szerelmes Katiba(,) és nagyon boldog.
De ha csak azt írom:
Peti szerelmes Katiba és boldog.
Itt elvileg nem kell vessző, mivel csak egy bővítmény tartozik az egyik állítmányhoz.
Fordított sorrenddel szerintem már kell vessző:
Peti boldog, és szerelmes Katiba.
Hasonlóképpen:
Zoli értelmes, és jártas a nyelvészetben.
Kati barna hajú és nagyon okos.
Itt szerintem nem kell vessző, mert egy tagmondatról van szó (felsorolás).
De itt már lehet, hogy kell vessző:
Kati okos(,) és barna hajú.
(az ,,okos" nem a hajára vonatkozik)
Kíváncsi vagyok a véleményeitekre :)
Igazából ezek a szabályok nem mindig pontosak, és nehéz is bemagolni őket, éles írásban pedig pláne nehéz ezen gondolkozni. Van egy nagyon jó módszer viszont.
Az írásbeliség valahogy a szóbeliséget követi, vagyis amit egyszer leírsz, azt ki is tudod olvasni. Próbáld meg gondolatban (vagy hangosan) kiolvasni, és érezni fogod, hol tartasz rövid szünetet a mondatban. Ahol rövid szünetet tartasz, oda nagy valószínűséggel kell vessző.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!