Miért mondjuk, hogy "MagyarországRÓL jöttem", holott az összes többi országnál "-ból" a vége?
Baratom, csajozz be! Hidd el, hogy egz csomo feszkot es agressziot levezethetsz igy.
Es ne hagyd, hogy az enyem legyen az utolso szo!
Biztos vagyok benne, hogy van erre is egy nagyon frappans es taho valaszod.
Ird le! Nehogy benned maradjon!
Kedves negyedik, a link jó volt, bár csak feltételezés van benne, de ezt meg is köszöntem az előző hozzászólásomban. Csupán a köret, amivel tényleg "idehánytad" a linket volt visszataszító számomra.
A témát viszont szerintem zárjuk le, nincs sok értelme egymást ócsárolni, főleg az interneten nem! További szép napot mindenkinek! :)
A “tessék legyen tied az utolsó szó” az egyik legaljasabb csapda egy vitában, mivel ha nem válszol a másik, akkor tied az utolsó szó (nem mintha ezzel a tényleges vitát megnyerted volna, de ezt a hatást kelti), ha viszot válaszol, akkor meg ő a bunkó, nem bírta ki kussban. Amúgy ez egy jellemzően női stratégia, téged meg eddig ha férfinak nem is, de fiúnak véltelek, fura, hogy így játszmázol.
Amúgy ha már ilyen személyesre vettük a figurát, kedves barátom, köszönöm tanácsod, nem szorulok rá, miután nős ember vagyok.
Nyugodtan viszontválaszolhatsz, ha van kedved.
Általánosságban elmondható, hogy a magyar helyek (ország, tájegységek, városok) esetében a -ra/-re, -on/-en-/-ön, -ról/-ről, az idegen helyek esetében pedig a -ba/-be, -ban/ben, -ból/-ből ragot használjuk.
Kivételek persze itt is vannak: Ciprusról, Máltáról, Izlandról, Új-Zélandról (mind szigetországok), de Japánból.
A helységnevek ragozásánál is vannak kivételek, hiszen az m, n, ny, illetve az i és r végű nevek egy részét „idegenként” kezeljük:
Komáromba, Veszprémbe
Debrecenben, Szabadbattyánban,
Nagybátonyból, Pozsonyból
Győrben, Egerben, de Kolozsváron/Kolozsvárott, Solymáron – az r betűsöknél vagy így, vagy úgy helyes
Dunaharasztin/Dunaharasztiban, Lentin/Lentiben – az i betűsöknél általában mindkét alak helyes
A fenti „szabályt” el lehet fogadni általános érvényűként, de tudni kell, hogy vannak helyi szokások, például a csíkiak „Csíkszeredába” mennek, Berettyóújfalu környékén a „Pocsajban” kifejezést használják a „Pocsajon” helyett, a gömöriek pedig „Rimaszombatba” utaznak, ha hivatali teendőjük akad.
Bornemissza Péter, Balassi Bálint nevelője a XVI. században még így írt:
"Mikor leszön jó Budában lakásom" (Ami itt azt jelenti, hogy mikor lakhat újra Budán.)
Valószínű, hogy a kérdésben felvetett alakok csak később alakultak ki.
De hogy miért, arra sokan keresik/keressük a választ...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!