Ha a tengerhez megyünk, akkor a tengerpartra megyünk, ha az óceánhoz, akkor?

Ez a problémakör még új nekem. (Ritkán járok arra... :-) Mi a gond az óceánparttal?

(Persze a tengerpart is jó, hiszen az óceán is tenger, csak nem beltenger, hanem világtenger – de mi lehet a baj az óceánparttal?...)

Ja?, az lehet. És melyek a "természetes", jó hangzású óceán- kezdetű összetételek? Vannak ilyenek?

Az óceánárok rendben van, gondolom. Az óceánjáró pláne.

Óceánvíz? Óceánfenék? Egyebek?...

óceánvíz biztos, hogy nem.

az óceán vize.

nyilván neked is ez az anyanyelved, érzed, hogy mik a bejáratott kifejezések, mi hangzik természetesen, és mi nem.

Az óceánvizes "okfejtést" nem értem. Persze, le lehet írni szókapcsolatként is, ha jelöljük a köztük lévő viszonyt. És? Attól, hogy van "kukorica szára", attól még van "kukoricaszár" is...

Ez az anyanyelvem, igen – és azt is tudom, hogy mindenkinek más-más a "természetes", "bejáratott". Épp ezért el is fogadom, hogy _neked_ az óceánpart valamiért furcsa. Most már tudom, hogy van legalább egy ember, akinek az "óceánpart" nem természetes kifejezés. :-)

Ha végiglapoznál egy szótárt, akkor biztos tömegével találnál még ilyeneket. Attól még azok a szavak is léteznek, használatosak, sok embernek természetesek, anyanyelvünk részei.

Sőt: a szótárakban nem szereplő, ad hoc alkotott szavak között is biztosan lehetne találni rengeteg szimpatikusat (és "erőltetettet" is).