A Mi fán terem c. könyvben nem szerepel, tehát viszonylag új mondás a magyar nyelvben.
Az első fele önmagában nagyon régi, középkorra tehető, de nem magyar eredetű.
A második felét magyarok rakták hozzá, arra utal, hogy a kutyát egyrészt alacsonyabb rangúnak tekintik az embernél, másrészt senki nem érti, hogy mit akar mondani.
Szia!
Az eredete nem pontosan tisztázott, de eléggé régen alakult ki.
A kutya csak egyfajta jelző itt, mint "gyáva kutya".
Régen, az információ drága dolog volt. Kémkedés szinte alapvetőnek számított, könnyen fel lehetett bérelni kémeket. Nagy jelentősége a Római birodalom korára tehető, amikor a patríciusok egymás után is eléggé kémkedtek. A szolgák, minthogy rabszolgák voltak, nem beszélhettek gazdájukról, viszont olykor pénzért cserébe el"ugatták" a titkokat. Akkor egy rabszolga megvehette szabadságát, pár azzal polgárjogot (fém gyűrű) nem kapott, a plebs legalacsonyabb rangú tagja lett.
A kutyáknak tehát pénz kellett, hogy szabadok legyenek, bár utána is nagy részükből újra szolga/rabszolga vált, mert nem volt további pénze élni.
A pénz beszél rész viszonylag könnyebben értelmezhető, mivel akkoriban az arany, ezüst érmék voltak forgalomban, amik játékosan csilingeltek, amikor egymásnak koccintották őket. Innen ered a pénz beszél kifejezés.
Tehát amikor egy kémnek/szolgának/besúgónak...stb. felajánlottak egy kis zsákocska pénzt, azzal elérték, hogy beszéljen. Tehát a pénz beszél, a kutya ugat.
A korbéli meghatározása ténylegesen nem tudom, mikorra tehető, de mivel elégé régen létezik a megvesztegetés, korrupció és társai, így a mondás is kialakulhatott régen.
A magyar változat valószínűleg 11-12-dik század környékére tehető.
Remélem hasznos voltam.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!