A mássalhangzótörvényeknél van az írásban jelölt teljes hasonulás és az írásban jelöletlen teljes hasonulás és ezt honnan tudom mikor ez vagy mikor az?

Onnan, hogy úgy is írod, mint ahogy kimondod, vagy pedig nem. :P

jelölt: kalappal

jelöletlen: teljes

Írásban jelöletlen teljes hasonulás nem létezik; attól teljes a hasonulás, hogy mind írásban, mind kiejtésben érzékeltetjük a változást.

Írásban jelölt teljes hasonulásnál többnyire a -val, -vel, -vá, -vé ragok v-je hasonul a szó utolsó betűjéhez, amennyiben az mássalhangzó; ha magánhangzó, akkor marad a v betű.

Két esetet leszámítva mindig a v betű hasonul; az evvel, avval esetben a szótő mássalhangzója hasonul.

Írásban jelöletlen RÉSZLEGES hasonulásnál (mint ahogy a neve is mutatja) írásban nem, csak a beszédben hasonul a szó, ilyenek például az olyan szavak, olyan betűkre végződnek, melyeknek képzése hasonlít a j betűre, például:

bátyja (báttya)

fagyja (faggya)

anyja (annya)

hallja (hajja)

Nagyjából ennyi. Érzékelhető, hogy írásban jelöljük a szabály szerint a kapcsolatot, viszont szóban (a könnyebbség kedvéért) más a hangalakja. Ez a megállapítás nem pontos; akkor részleges hasonulás, ha új hang nem keletkezik; itt csak a szótő utolsó betűjét hosszan ejtjük (ahogy zárójelben írtam). Bizonyos esetekben új hang keletkezik, ekkor már összeolvadásról beszélünk:

nénje (nénnye)

botja (bottya)

barátság (baráccság)

satöbbi.