A sír szót melyik csoportba soroljuk? Az azonos alakú szavakhoz, vagy a többjelentésű szavakhoz?
Kérdező, komolyan nem hiszem el, hogy a tanárod ezt nem tudja, hiszen általános iskola alsó tagozatán tananyag (választhatóan akár már 2. osztályban). Hanyadik osztályba jársz? Ez azért is érdekes lehet, mert a különböző évfolyamokon egyre magasabb szinten boncolgatják a témát...
A lényeg röviden, alapszinten:
1. Többjelentésű szavak: ugyanahhoz a hangsorhoz / betűsorhoz (= szóhoz) több jelentés társul, ÉS a jelentések között VAN összefüggés (kapcsolat), mivel a másodlagos vagy további jelentések az alapjelentésből fejlődtek ki.
Fajtái:
a., meglévő hasonlóságon alapuló, pl. zebra, körte, levél;
b., érintkezés alapján létrejövő: hely, idő, anyag, vagy ok-okozatbeli kapcsolat.
2. Azonos alakú szavak: a két (vagy több) szó hangalakja teljesen megegyezik egymással, a jelentésük különbözik, DE a jelentések között NINCS összefüggés. Pl. "mer": 1. levest a tálból 2. elég bátor ahhoz, hogy megtegyen valamit; "ég": 1. főnév: az égbolt 2. ige: (ég) a tűz.
Részletesebben itt olvashatsz erről:
Üdv. :)
Ha tudni szeretnéd a Szent István Gimnázium speciális matematika tagozatán járok 8. osztályba.
Ez az ország 2. legjobb gimnáziuma, tehát sem a tanárom sem én nem vagyunk hülyék. Ezt éppen nem tudta, mint tudott mindegyikünknek vannak hibái, és dolgok, amit nem tudunk.
A válaszodat köszönöm!
Nagyon szívesen. :)
Viszont nem kell virtuálisan leharapni a fejemet, nem mondtam, hogy hülyék vagytok. Rád egyetlen megjegyzést sem tettem, a tanárodra igen, de nem azt, hogy hülye.
Viszont nem tudom elfogadni, hogy egy felső tagozaton tanító magyar szakos tanár ne tudjon egy olyan témakört, amit alsó tagozaton tanító kollégái is tudnak (vagy tudniuk kellene...).
Egyrészt azért nem, mert a tananyagok egymásra épülnek, tehát egy-egy rész vagy megalapozza a felsőbb szintet (= egyszerűbben tárgyalja azt, amit később bővebben kifejtenek); vagy olyan tudnivalót tartalmaz, amit a felsőbb évfolyamokon is tudni kell elméletben, ill. alkalmazni a gyakorlatban. [Ritkaság az olyan tananyag, amit dolgozat után gyorsan el is lehet felejteni, mert soha többé nem lesz rá szükség; nyelvtanból nem is tudnék ilyet mondani, csak más tantárgyakból.]
Másrészt a pedagógusnak mindig tudnia kell, hogy mire építhet a tananyag átadásakor, azaz tisztában kell lennie a diákok előzetes ismereteivel. Ha tudja, hogy egy bizonyos ismeret tananyag volt alsóbb évfolyamon, akkor jogosan várja el, hogy a tanulók tudják; bár ilyenkor sem árt felfrissíteni az ismereteket, sőt, ez a tanítási óra elején célszerű is.
Harmadrészt a pedagógusképzés sajnos nem valami fényes, de az biztos, hogy a különböző szakokon nem csak azt kell megtanulniuk a hallgatóknak, amit később tanítani fognak, hanem annál sokkal többet, bővebben, magasabb szinten; tehát ezért is elképzelhetetlen számomra, hogy egy magyar szakos ne tudjon alapvető dolgokat.
Két lehetőséget / magyarázatot tudok elképzelni, tűnjön bármilyen keménynek is: 1. Hiába jó az iskola úgy általánosságban, nem biztos, hogy minden egyes pedagógus is topon van. [Megjegyzem, sajnos sok pedagógust ismerek, akiknek a nyelvhasználatától a hajam az égnek áll, mivel alapszabályokat nem tartanak be...]
2. Tudja ő, csak az a különösen szórakozott fajta ember, akinek nem mindig jut eszébe hirtelen minden, ami kellene... Viszont ez esetben az lenne a helyes eljárás, ha utánanézne, és később megmondaná a választ a kérdésre...
Üdv. :)
A tanárommal nincs semmi baj, nagyon jól tanít, vagyis én így vettem észre.
Ha a te lehetőségeid közül kell választanom, akkor valószínűleg a második :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!