Aki nem csínos, az csíntalan?

Hát igen. A régi magyar szemlélet szerint mindennek megvolt a rendje. Azaz: a csínja-bínja. Aki eszerint tette a dolgát, eszerint tartotta magát rendben, az csinos volt. Lásd, csínom Palkó, csínom Jankó... Aki pedig nem, az csintalan. Ez a kifejezés akkoriban még inkább lompos, rendetlen egyént jelentett. Igen, de aki nem tartja be a dolgok rendjét, az hajlamos más huncutkodásra is, azaz, csintalan! Ma már ezt az értelmét érezzük ennek a szónak, azért lehet rákérdezni, hogy aki nem csinos, az csintalan-e. Ez régebben magától értetődő volt. Ennyit felelek a kérdezőnek, de a felelőknek is szeretném megjegyezni a következőket: 1. Aki nem pártatlan az nem páros, hanem pártos! Ez a kifejezés a Bánk bánban is előfordul és pártütőt, összeesküvőt jelent.

2. Akinek nincs ügye, az bizony ügyetlen, súlyosabb esetben ügyefogyott! Az ügy szónak a régi magyar nyelvben sokkal több jelentése volt. Többek között nem csak egy elintézendő dolgot jelentett, hanem a dolgok intézésének képességét is. Aki ennek birtokolta ezt a képességet, az ügyes, aki nem, az ügyetlen volt! Aki régebben birtokolta ezt a tulajdonságot, de valami miatt elvesztette, nos az volt az ügyefogyott! Régebben olvastam a magyarok őstörténetéről egy képregényt. Ebben Árpád vezér a kendét egy elhibázott cselekedete miatt ügyefogyottnak nevezte. A képregény szerzője szerint ez hallatlan sértés volt, mert "megfogyatkozott szentségűt" jelentett. Azaz, az ügynek ilyen értelmezése is létezett egykor. Ma már aki ügyetlen, az csak nem igazán jól képes csinálni a dolgait. Minden kisír a kezéből, stb.

És akinek kevés a sütnivalója az eszetlen vagy esztelen?

És csak a dressz nélküli atléta meztelen vagy a ház nélküli

(házatlan) csiga? És csak a bitang hazátlan? És u.e. honnal?

"És akinek kevés a sütnivalója az eszetlen vagy esztelen?

És csak a dressz nélküli atléta meztelen vagy a ház nélküli

(házatlan) csiga? És csak a bitang hazátlan? És u.e. honnal?"

Szerintem:

1. A nem igazán okos ember inkább esztelen, mint eszetlen ámbár az utóbbi sem kifogásolható. Az ilyen állapotból eredő oktalan cselekedet inkább esztelen. De a fordítottjára is tudok példát mondani.

2. Itt is a szó értelme változott, bővült, szűkült az idők során. Egykor a mez szó csak ruhát, jobbára egy lepelszerűséget jelentett, amellyel el lehetett takarni "mezítelenségünket". (lásd: bűnbeesés-sztori a Bibliában. Karoli Gáspár korabeli veretes fordításából ez egyértelműen kiderül.)Ha ennek a ruhadarabnak a takaráson kívül pl. jelzési funkciója is van, nos az a jelmez! (Színház, álarcosbál...)Aztán a sport térhódítása nyomán a sportolók öltözetét is meznek kezdték nevezni, szemben a teljes utcai ruházattal. Ha tehát valakin vagy valamin nincs semmi, ami betakarná, akkor az meztelen, ha sportoló, ha rosszlány, ha szobor, ha csiga.

3. A hazátlan ember lehet egyúttal bitang is, a bitang viszont nem mindig hazátlan. Eredetileg a többiektől elkóborolt állatot nevezték ugyanis bitangnak, majd ennek mintájára a falujukból elcsavargott, kóborló, itt-ott munkát vállaló egyéneket. Mivel ezek legtöbbször nem álltak az erkölcsi magaslat csúcsán, azért lett a bitangnak pejoratív jelentése.

4. Ami vagy aki ott él az eredeti helyén, az ott honos. Ugyanígy, akit honosítottak. Akinek pedig ilyen eredendő vagy szerzett helye nincs, az hontalan. Ha sosem volt ilyenje, ha elvesztette valami miatt, az mindegy.

Ezt hallgassátok meg:

Édes, ékes apanyelvünk (Sinkovits Imre)

http://www.youtube.com/watch?v=oT4CKxZWpeg

Üdv. :)

oké, leszek én a troll...

nincs olyan szó, hogy csínos... maximum csinos...

köszi, szeva ;)