Magyarban az "és" és a "vagy" elé mikor kell vesszŐ? :S

felsorolásnál és elé nem kell. piros, zöld, kék és fehér.

ha tagmondatok határán van az és(az köti össze a két tagmondatot), akkor kell elé.

Amit az előzők leírtak, az csak az alap, de legtöbbször működik.

A kérdező fenti mondatában: "Tudnátok írni valami szabályt és/vagy példákat, hogy mikor kell és mikor nem kell?"

a "mikor kell" és a "mikor nem kell" nem felsorolás, külön állítmánya van mind a kettőnek, mégsem kell vessző, mert annyira azonos szerepben vannak.

Bizony! És mindez azért van, mert a felsorolásnál az ,,és" a vesszőt helyettesíti, tehát ha ott van, nem kell vessző. A tagmondatokat viszont amúgy is vesszővel kell elválasztani! Akár ,,és" van köztük, akár nem. De elég gyakran választja el őket az ,,és", szóval ezért érdemes külön megjegyezni. Egyedül akkor nem kell a tagmondatok közé vessző, mikor gondolatjel választja el őket.

A ,,vagy" esetén hasonló a helyzet. Ugyanúgy állhat 1-1 szó, vagy 1-1 tagmondat között is. Csak a funkciója (értelme) más. (Míg az és szó legtöbbször egyidejűleg jelenlévő, legalábbis egymást nem kizáró dolgokat köt össze, a vagy szó egymást kizáró, ,,külön halmazt képező" dolgokat különít el. De ezt tudod.) De ugyanúgy, mint az ,,és"-nél, itt is ha csak szavakat választ el, nem kell a vessző, csak ha tagmndatot választ el, mert ott meg amúgyis kell. Pl.:

– Kérek egy fagyit vagy sütit.

– Most akkor fagyit kérsz, vagy legyen inkább süti?

14.26: a ,,hogy"-nál sem annyira mágikus az a szabály..

Általában azért kell elé vessző, mert tagmondatot külünít el, és új tagmondatnál így is úgyis kell a vessző. De van úgy, hogy a hogy szó elé még beékelődik valami, de akkor is értelmileg kell tagolni, nem pedig ész nnélkül vesszőt rakni a ,,hogy" elé.. Pl. "Bevettem egy aszpirinit, mivel hogy fáj a fejem" – ezt sokan képesek leírni úgy, hogy a ,,mivel" és a ,,hogy" közé cseszik oda a vesszőt ezen mágikus szabály miatt, esetleg mindkét helyre.. (Persze az más kérdés, hogy a ,,mivel hogy" együttes használata nyelvhelyességileg nem jó, fölösleges – ettől még előfordul, hogy le kell írni, mert a helyzet úgy kívánja.)

A másik dolog az, hogy kétfajta ,,hogy" van. A ,,mondtam, hogy ne csináld" és a ,,nem tudom, hogy kell csinálni" azaz ,,nem tudom, hogy hogy kell csinálni" jól mutatja, hogy az egyik fajta ,,hogy" nem más, mint a ,,hogyan" lerövidülése. Az utóbbi két példamondatba be lehet helyettesíteni. A legutóbbi példamondatban mindkét fajta szerepel egymás mellett. De vessző itt is csak azért van, mert tagmondatokat választ el.

Szóval az a közismert szabály, hogy a hogy szó elé mindig kell vesző, szerintem azért jött létre, hogy könnyebben megjegyezhető legyen, hogy a tagmondatok közé mindig kell vessző, és a ,,hogy" szó általában pont ilyen helyen bukkan fel.

14:44 vagyok. Annyival kiegészíteném, hogy van még egy egyszerűen megjegyezhető szabály: azért kell a hogy elé vessző, mert vessző nélkül nem tudsz hogyozni. :-P

(A szabály hibája, hogy csak 50%-ban igaz.)

Bár, ez egy öt éves kérdés, azt gondolom, soha nem veszti aktualitását. Kicsit szégyellem magam, de a minap nehézséget jelentett, hogy a vagy elé tennem kell-e vesszőt egy adott mondatban. Utána jártam és találtam egy nagyon kielégítő magyarázatot a témában:

Az és, s, meg, vagy kötőszók előtti vesszőhasználatról részletesen olvashat az Osiris Kiadó Helyesírás című kiadványának 324-326. oldalán.

A legtöbb nehézséget azok a mondatok okozzák, amelyekben több állítmány található, és ezek a fenti kötőszókkal kapcsolódnak. Az ilyen mondatokban meg kell állapítani, hogy csupán az állítmányok halmozottak-e, vagyis a mondat szerkezetileg egyszerű, s akkor nem kell vesszőt használni, vagy az állítmányok külön tagmondatot képviselnek, szerkezetileg összetettek, tehát kötelező a vessző kitétele.

Nem kell vesszőt használni, ha:

– a kötőszavak tisztán kapcsolatos vagy választó viszonyt jelölnek, és az állítmányuk nincsen vagy csak alanyi bővítményük van

Felsóhajtott és felállt.

Azon tűnődtem, sírjak-e vagy sikoltozzak.

Jössz vagy maradsz?

Vesszőt kell használni, ha:

– az igei állítmányoknak nincs ugyan külön bővítményük, de az igék bővítési lehetősége eltérő, különböző vonzatokkal rendelkeznek, s ezekkel kiegészíthetők

Ült, és tisztogatta.

-az egyik vagy mindkét állítmánynak az alanytól különböző, külön bővítménye van (kivétel ez alól az az eset, amikor a névszói állítmányoknak szabad bővítményeik vannak (pl. „A haja barna és vállig érő”) vagy ha az igei állítmányok rendelkeznek ugyan külön bővítményekkel, de közös bővítményük is van az alany mellett, és az az állítmányok után áll (pl. Zoli nagyon komolyan fogta fel és kitűnően oldotta meg a feladatot); illetve ha az állítmányok szerkezetileg párhuzamosak (pl. „A kutyának az volt a furcsa szokása, hogy az asztal alatt játszott és az asztal előtt aludt”).

Közelebb léptem, és lehajoltam.

Úgy tűnt, hogy közelebb lép, és lehajol.

Elfordult, és tett egy lépést.

Állt, és semmitmondó arccal nézett.

Ő ölte meg a törököt, és tűzte karóra a fejét.

Nem tudta, miből készült, vagy hogy ki készítette.

A „Maga őrült vagy felelőtlen vagy nincs ki a négy kereke!” mondatban a „nincs ki a négy kereke” szókapcsolatnak szemantikailag tömbösödött e jelentése, nem bontható mondatrészekre, itt nem beszélhetünk bővítményről, ezért nem látom szükségesnek a vessző kitételét.

forrás: [link]