Plüsst vagy plüssöt?

Az "ö" hang egy kiejtést segítő hang tulajdonképpen. Úgy, mint a mondta - mondotta, vagy fáradt - fáradott szavaknál az "o". Sok ilyen példát lehetne még említeni.

Bármelyiket használod, helyes.

Elgondolkodtam a kérdésen, és arra jutottam, hogy mindegyik alak helyes. Hangtanilag a "t" és a "s" hangok nagyon közel esnek egymáshoz, ami a képzésük helyét illeti (t alveoláris, s poszt-alveoláris). Ezért nem feltétlenül szükséges beszúrni a kiejtést könnyítő "ö" hangot.

Mivel ez egy átvett szó azonban, nehéz eldöntenünk nekünk magyaroknak, hogy hogyan ragozzuk: csapjuk csak hozzá a t-t, hiszen úgyis s-re végződik? a "hús" szó analógiájára? (húst és nem *husot/*húsot) vagy szúrjunk csak be egy extra hangot a kettőzött(!) mássalhangzó után, ami segíti a kiejtést, mert mi magyarok épp azt szeretjük a nyelvünkben, hogy dallamos és nem darabos?

Az "ö" hang egyébként nem ugyanolyan funkciót tölt be, mint a "mondotta" szóban az "o", lévén ez egy régies alakja a mondta szóalaknak (archaizmus). A "plüss" szóra aligha lehetne ugyanezt ráfogni (lásd fentebb).

Ez lehet, hogy szubjektív, de számomra a "plüsst" alak azt sugallja, hogy itt egy főnevet (azon belül is anyagnevet) ragozunk, míg a "plüssöt" alakban egy melléknévvel állunk szemben. Ilyeténképpen pedig az "ö" hasonló funkciót tölt be mint más mellékneveken az "ik" (kijelölő jelző), "melyiket szeretnéd?" "a kisebbiket" (és nem a nagyobbikat). Hasonlóan: "a plüssöt" (és nem a pamutot).

Remélem, segítettem. :)