Hogyan írjuk helyesen?

Sasom

Sasod

Sasa

Sasunk

Sasotok

Sasuk

Mgh-ra végződő után - juk ; - jük.

Msh-ra végződő után -uk; ük.

Veréb -verebük

szarka - szarkájuk

Harkály - harkályuk

Cinke - cinkéjük

a szótárban "sasa" van, és én is úgy mondanám.

(valóban furcsa – de a másik még furcsább lenne :-)

(megjegyzem, ez nem helyesírási kérdés, de nem baj.)

#1:

"Mgh-ra végződő után -juk; -jük.

Msh-ra végződő után -uk; -ük."

ó, ha ez ilyen egyszerű lenne!... (...akkor például nem születnének ilyen kérdések, és nem írnák bele a szótárba az E/3-as alakot a szó szótári tulajdonságai közé.)

csakhogy ahogy a [link] mondja: "[a birtokos személyjel] Egyes és többes szám 3. személyű alakja (‑a/‑e/‑ja/‑je, ill. ‑uk/‑ük/‑juk/‑jük) a magyar alaktan talán legkevésbé megjósolható, legnehezebben leírható eleme: a j megjelenése vagy elmaradása csak a végződések szűk körénél foglalható rendszerbe"

részletesebben lásd ott, de írok ide néhány példát (részben onnan másolva):

mgh.+juk: ez stimmel,

viszont msh. esetén:

– j nélküli példák (ez a szokásos): kezük, lábuk, fejük, házuk, kanaluk,

– j-s példák: séfjük, kuglófjuk, grófjuk; parkjuk, bankjuk, szakjuk; telefonjuk, programjuk; gátjuk, holdjuk; sávjuk, csónakjuk, kínjuk; párjuk, haverjuk, karjuk (bár van karuk is, 'intézményrész, illetve egyéb nagyobb testület része' jelentésben, pl. egyetemi kar, női kar)

és vannak olyanok, amelyek még a nagyjábóli szabályszerűségeken belül is valamiképpen rendhagyóak, pl.:

– amiknél az alapszó mgh.-s, de mégis msh.+j van a toldalékolt alakban, pl.: atya/apa/anya > atyjuk, anyjuk, apjuk, bátya > bátyjuk

– amikor a mgh. végű tő (látszólag) átalakul msh. végűre a toldalék "kedvéért", pl.: ló > lovuk, tetű > tetvük, daru > darvuk

– ami kilóg abból, hogy a cs végűek mindig j nélkül vannak: öccsük (persze hasonul)

...

szóval a kérdés jogos volt :-)