A műszempillák a múlté vagy a múltéi?

A páros szerveket, a páros ruhadarabokat a magyar nyelvben egyes számként említjük. Eszerint a műszempilla már a múlté.

Ha már többesként beszélünk róla, akkor múltéi (a göndörített, a sárga és a flitteres műszempillák már a múltéi, a jövő a színjátszós és a titán műszempilláké)

16:28: részben egyetértek veled, de a szó létezik.

"az inkvizíció iratkötegeiben szereplő nevek és ügyek már rég a múltéi, s csak - a pár évszázaddal megkésett " stb.

[link]

Folytassam?

#7: "16:28: részben egyetértek veled, de a szó létezik."

mit lehet azzal "részben egyetérteni"?... :-o

na jó, ezzel a részével én is egyetértek:

"Nem vagyok egy grécsilászlóbaoltottlőrincelajos"

:-D

természetesen létezik a múltéi szó, természetesen a magyar nyelv része az i birtoktöbbesítő jel, használjuk is, nem egy kihalt állatfajta:

a) több birtok toldalékolásánál a birtokos személyjel előtt: a fia_i_m, a autó_i_d, a fa levele_i_ stb.

b) a birtokos végén a birtokjel körül: enyé_i_m, tie_i_d, övé_i_, Péteré_i_, múlté_i_ stb.

nem valami egyszerű rendszer, különféle kavarások vannak benne, pl. kezünk, de kezeink; zoknink, de zoknijaink, stb.

változások is vannak ebben (ld. pl itt is említve: [link] ), vagy olyan különbségek (szintén változás végül is), hogy bár a szabályos forma az enyéim, de van olyan is, hogy enyémek, ezt is gyakran hallani (talán többször is, mint az "enyéim"-et).

vagy vannak ilyen speciális estek is: szülő – (szüleje)/szülője – szülei/(szülői)

az is igaz, hogy sokszor egyszerűen elmarad a többes szám jelzése, pl. "ezek itt az övék" (az övéik helyet), ugyanígy el tudom képzelni, hogy valakinek a nyelvérzékét kevésbé bántja a gyakrabban használt – de ebben az esetben kicsit szabálytalan – "múlté", mint a szokatlanabb, de szabályosan többesített "múltéi"...

itt is írnak a birtoktöbbesítő jelről:

[link]

meg itt:

[link]

(de így a neve alapján ti is tudtok még keresgélni :-)