Miért írják sok helyen úgy a számokat, hogy "10, azaz tíz"?

Élőbeszéd lejegyzésekor indokolt lehet a használata.

Hetesezer forint - ilyet nem szokás írni, de mondani igen, mert hétezer összetéveszthető a kétezerrel. Tudok olyan üzletláncot, ahol utasításba van adva a hetes- használata.

Nyilván tudod a választ a fő kérdésre, de hátha valaki idetéved, és talál valami érdekeset az alábbi válaszban…

Hivatalos, papír alapú dokumentumokban nyilvánvalóan azért írják így, mert így jóval nehezebb egy dokumentumot manipulálni. Pl. az 1-esből viszonylag könnyű, és nem is túlságosan feltűnő 4-est, a 3-asból 8-ast csinálni, vagy a számhoz hozzáírni, vagy a végéről eltüntetni egy számjegyet, viszont a betűvel leírt számnevet már sokkal nehezebb manipulálni úgy, hogy ne legyen nagyon feltűnő. Viszont a pusztán betűkkel leírt számnevek meg nehezen lennének olvashatóak, ezért használjuk mindkét formát, mert mindkét írásmódnak van szerepe.

Jogszabályokban viszont nagyon sok helyen a betűkkel leírt számneveket részesítik előnyben, már csak a jogszabályok közötti keresgélés miatt is. (Bár ez is változó, illetve függ a szám nagyságától is. De pl. az életkort, vagy szabadságvesztés évben vagy hónapban megjelölt időtartamát általában betűvel leírt számmal adják meg.)

Aztán a matematikában is az a konszenzus, hogy ha egy szám számrendszere nincs feltüntetve, vagy a konszenzusból nem egyértelműen egy tízestől eltérő alappal kell értelmezni egy számot, akkor a számot mindig tízes számrendszerben felírt számként értelmezzük.

A jogszabályok nem fizikakönyvek. A jogszabályokban rengeteg olyan fogalom vagy részlet van, ami nincs egzakt módon meghatározva. Pl. az Btk. beszél az „élet kioltására alkalmas eszközről”, de nem definiálja az élet fogalmát. A jogalkalmazásnál nem csak a jog betűit veszik figyelembe, hanem pl. a jogalkotó szándékát, a szokásokat, többek között egy szám általános értelmezését, vagy egy-egy fogalom általánosan elfogadott jelentését, stb…

Pl. ugye van az az anekdota, hogy valakit felmentett a bíróság, mert az 50-es táblánál 160 km/h-val ment ugyan, de mivel a KRESZ-ben nincs meghatározva a sebességkorlátozás táblánál mértékegység, és mivel az SI mértékegysége a sebességnek m/s, így az ő 160 km/h-s sebessége 44,4 m/s, ami kisebb, mint az 50 m/s. De ilyen döntést nem hoz a bíróság, mert bár valóban nincs a KRESZ-ben a sebességkorlátozásnál a mértékegység egyértelműen meghatározva, de a bíró tudja, hogy általában az autók sebességét km/h-ban szokták megadni (hiába nem ez az SI mértékegység), a jogszabályban más helyen mértékegységgel feltüntetett sebességeknél mindig a „km/óra” mértékegység szerepel, és igen-igen nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy a jogalkotó is km/h-ban megadott sebességre gondolt a „megjelöltnél nagyobb sebesség” alatt.

> Van arra példa, hogy jogi szövegben egy díjösszeget binárisban vagy hexadecimálisban adtak meg?

Nem tudok róla. Nagyobb összegben mernék rá fogadni, hogy a magyar jogszabályokban erre nem volt példa. Hogy általában a világban nem volt ilyen – akár csak poénként is, arra azért nem vennék mérget, de csodálkoznék, ha pénzösszeget valaha is jelöltek volna így. (A hatályos magyar jogszabályokban a számrendszer a szó matematikai értelmében maximum tantervről szóló jogszabályban jelenik meg, azon túl meg maximum a római számrendszer számjegyeikét jelenik meg egy helyen.)

> Elvi lehetőség van rá?

Csak éppen oka, célja, haszna nincs.

Remélem csak trollkodás az az ál-értetlenség, ami a kérdésben van. A kérdező fura gondolkodását követve:

Ez olyan, mint mikor egy kódba redundanciát visznek be a hibafelismeréshez vagy hibajavításhoz. Ez is redundancia, csökkenti a hibalehetőséget. Ugyanazt az értéket két különböző kóddal írják fel, így csökkentve a hibalehetőséget.

Melyik elírásra vagy egyéb hibára van nagyobb esély:

"1000" helyett "100"

vagy

"1000 (ezer)" helyett "100 (száz)"