Ha Magyarország megyéinek neveit abc-sorrendbe akarjuk tenni, akkor Bács-Kiskun után következik Baranya, és nem fordítva, ugye?

A magyar helyesírás szabályai, 12. kiadás

[link]

„A betűrendbe sorolás

14. […]

c) A magánhangzók rövid-hosszú párjait jelölő betűk (a – á, e – é, i – í, o – ó, ö – ő, u – ú, ü – ű) betűrendbe soroláskor a kialakult szokás szerint mind a szavak elején, mind pedig a szavak belsejében azonos értékűnek számítanak. A hosszú magánhangzót tartalmazó szó tehát meg is előzheti a megfelelő rövid magánhangzót tartalmazót, […]”

Tehát:

Bács-Kiskun ≈ Bacs-Kiskun

Baranya = Baranya

„14. […] b) b)Ha a szavak azonos betűvel vagy betűkkel kezdődnek, a sorrendet az első nem azonos betű ábécébeli helye határozza meg, […]”

A két megyenévben az első betű „b”, utána „a”, illetve „á” következik, ami sorrend szempontjából azonos értékűnek számítanak. A harmadik betű különbözik, az egyiknél „cs”, a másiknál „r” betű ez. Mivel az ábécében a „cs” van előbb, ezért a betűrendben is ez kerül előbbre:

1. Bács-Kiskun

2. Baranya

~ ~ ~

Az interneten, számítógépen, a különböző rendszerek különböző mértékben képesek a helyesírás szerinti betűrendet tartani. Néhány rendszer az „á” és „a” betűt nem kezeli azonos értékűnek, sőt ezekben gyakran az ékezetes betűk a nem ékezetes betűk után találhatók:

1. Zsiráf

2. Áram

…

Más rendszerekben ezt meg lehet oldani, a leginkább megoldatlan probléma a többjegyű betűknél van, hiszen itt fel kellene ezeket a többjegyű betűket ismerni, ami a szó értelmezése nélkül aligha fog menni:

pácsó = pác + só = p + á + c + s + ó ≠ p + á + cs + ó

macsó = m + a + cs + ó ≠ m + a + c + s + ó

Így bár a helyes betűrend ez lenne:

1. zongora

2. zuhog

3. zsalu

de a legtöbb szoftvernél nem a betű, hanem a karakter alapján fog sorba rendezni:

1. zongora

2. zsalu

3. zuhog

Ezek helyesírási szempontból nem helyesek, de általában véve elfogadott, elnézett hibának számítanak.

Igen, az ékezetet ebből a szempontból nem nézzük

Azonban, hogy én is hozzak egy érdekes esetet; az író-iroda párosban az író előbb áll, mint az iroda.

És ha csak a két magánhangzó a különbség, akkor számít, hogy melyik melyik? Van erre szabály? Vagy csak úgy a saját jóérzésünktől vezérelve tesszük előre a rövidet?

Pl. lap-láp, mez-méz.

#4: Talán nem meglepő módon ebben is az alábbi link alatt találunk útmutatást:

A magyar helyesírás szabályai, 12. kiadás

[link]

„> c) A magánhangzók rövid-hosszú párjait jelölő betűk (a – á, e – é, i – í, o – ó, ö – ő, u – ú, ü – ű) betűrendbe soroláskor a kialakult szokás szerint mind a szavak elején, mind pedig a szavak belsejében azonos értékűnek számítanak. A hosszú magánhangzót tartalmazó szó tehát meg is előzheti a megfelelő rövid magánhangzót tartalmazót, például: […]

A rövid magánhangzós szó kerül viszont előbbre olyankor, ha a két szó betűsora csak a megfelelő magánhangzók hosszúságában különbözik, például: […]”