Kell szóköz a kötőjelek közé?

A nagykötőjel vagy kötőjel nem attól függ, hogy tól–ig viszonyt fejez-e ki?

[link]

Én ez alapján úgy érteném, hogy – ha például egy pohár víz homogén hőmérsékletéről van szó, akkor – ez egy ugyanolyan becslés, mint hogy 20-30 fő ment el a gyűlésre, tehát ebben az esetben 16-20 fok között van a víz hőmérséklete.

De ha például az Adriai-tenger hőmérsékletéről van szó, ami Szlovéniánál most 16 °C, és Albániánál 20 °C, akkor a kettő között valahol minden értéket felvesz, a 16 foktól eljut valahogy a 16,6, 17,8, 19,2,… fokokon át a 20 fokig. Ilyenkor 16–20 fok között van a víz hőmérséklete.

Alapvetően igaz, ez a különbség köztük, de kicsit félreérted:

a tól–ig nem azt jelenti, hogy a kettő között minden értéket felvesz (akár egyszerre különböző helyeken, akár különböző időben, pl. felmelegedés közben), hanem egy tartományt jelöl, amelyen belül LEHET az adott tulajdonság, nem muszáj minden értéket felvennie.

Ezzel szemben a kötőjellel jelölt hozzávetőlegesség olyan dolog, hogy nemcsak az adott tartományban lehet, hanem akár kicsit fölötte, akár kicsit alatta is... (ezért mondjuk, hogy _körülbelül_ :-)

Ez a két dolog nem mindig választható szét egyértelműen, de a kérdésbeli mondatban egyértelmű, a megfogalmazás miatt: "16–20 fok KÖZÖTT VAN".

#26-os téved, számtalan olyan eset van, amikor teszünk szóközt írásjel elé:

– a nagykötőjel fent említett, speciális esete csak egy a sok közül ("2014. április 11. – 2014. október 10.; 2014. I. 15. – VIII. 23.");

– de a gondolatjel elé is szinte mindig teszünk (kivéve sor elején, vagy esetleg ha zárójel van előtte, bár az tényleg nagyon ritka);

– de gondolatjel után is ugyanúgy szinte mindig kell, és nemcsak mondat belsejében, hanem pl. itt, a felsorolás elemei előtt is, vagy ugyanígy párbeszédben a megszólalások jelölésekor (bár van, ahol azt párbeszédjelnek hívják, de a szabályzat szerint az is gondolatjel);

– nyitó zárójel elé is teszünk (ugyanúgy persze szögletes elé is, ha úgy alakul)

– természetesen nyitó idézőjel előtt is van, illetve ha aposztróffal kezdődik egy szó, akkor az előtt is (pl. "XY ’95-ben született");

– a három pont előtt is előfordulhat, pl. ha egy felsorolás hiányzó részét jelöli ("Az írásgyakorlatban gyakran előforduló q-t, w-t, x-et és y-t így soroljuk be a magyar ábécébe: … p, q, r … v, w, x, y, z, zs; … P, Q, R … V, W, X, Y, Z, Zs."), vagy akkor is, ha nem a mondat végén, hanem az elején jelöl hiányt: "...és elindultunk." (iyenkor, mivel mondat eleje, előtte szóköz van, ha egy másik mondat előzte meg);

– valamint három pont előtt akkor is van szóköz, ha a mondat végére tesszük, de előtte ponttal végződő rövidítés van. Ahogy az OH. mondja: "Ha azonban a ponttal záródó rövidítés után a kijelentő mondat záró írásjele a három pont, akkor ezt fel kell tüntetni, szóközzel elválasztva a rövidítés pontjától: Nagyon furcsa, hogy ennek a vállalkozásnak a cégformája nem kft., hanem bt. ..."

– kötőjel előtt is lehet szóköz speciális esetben, pl. "gépgyártó, -szerelő és -javító üzem", és ugyanígy utána is: "Egyes terület- és térfogatmértékek jelében kitevő van"

Remélem, minden eszembe jutott... :-) (most a speciálisabb jelekkel nem foglalkoztam, mint pl. perjel, csillag, nyilak...)

A fentieket AkH.-beli vagy OH.-beli szabálypontokkal, illetve példákkal tudom igazolni, csak most nem akartam ilyen hivatkozásokkal bonyolítani a dolgot. :-)