Magyar nyelvben a kettőshangzók egy szótagnak számíthatók-e? Helyes-e egy szótag alá tartozónak tekinteni?

Van az egybeírásnak olyan szabálya, miszerint a 6 szótagnál több többszörösen összetett szót értelemhatárnál kötőjellel írunk (legalábbis én még így tanultam).

A kérdés úgy született meg bennem, hogy a buszon ülve láttam kiírva, hogy "autóbusz-állomás" így, ahogy most is írtam. Azonban elkezdtem számolni a szótagokat, és az "au" hangzót valahogy valamiért kapásból egy szótag alá vontam (vagyis au-tó-busz-ál-lo-más), és észrevettem, hogy nem stimmel, ugyanis így csak 6 szótag, tehát egybe kellene írni az egészet kötőjel nélkül. Csak később esett le, hogy az a-u hangot külön szótagnak kell tekinteni, és úgy már jó volt. És belegondolva, ha mondjuk kottában lenne leírva ez a szó, szerintem egy hangjegy alá esne az "au" hangzó, bár ez nyilván már szubjektív is kissé. A kérdés csak az, hogy ha fonetikailag vannak kettőshangzók, a magyarban miért választjuk szét őket? Vagy meg lehet tartani őket együtt is? Ezekre vannak külön nyelvtani szabályok esetleg?