Megvalósíthatók vagy megvalósíthatóak?

"Ingadozik a nyelvhasználat, sokszor mindkét forma, a kötőhangzós és anélküli egyaránt létezik, de nem mutat jelentéskülönbséget. Például: elbűvölők – elbűvölőek. A nyelvhasználati szótár szerint a -ható, -hető képzős szavak esetében kellemesebb hangzású az egy szótaggal rövidebb a kötőhangzó nélküli forma. De egyre gyakoribb a kötőhangzós: találhatóak, használhatóak, láthatóak."

[link]

"A régebbi változat mellett (finanszírozhatók) újabb fejleményként tartjuk számon a magánhangzóval bővült szóalakot, a finanszírozhatóak formát. Mindkét változat helyes, de vannak, akik egyelőre az újabb alakot furcsának, esetleg hibásnak vélik.

A magánhangzóval bővülés először az –ú, -ű végű mellékneveket érintette, ahol a többes szám jele előtt megjelent a kötőhangzó: szomorúak, keserűek. Később a változás a folyamatos melléknévi igenevekre is kiterjedt. Ezek esetében még ingadozik a nyelvhasználat, sokszor mindkét forma, a kötőhangzós és az anélküli egyaránt létezik, de nem mutat jelentéskülönbséget"

[link]

[link]

Történt rá célzás az előzőekben, de a használt nyelv gyakran öntörvényűen felülbírálja a szabályszerűségeket. Ugyanis egy újabb keletű, ám már elavulóban lévő gyakorlat szerint:

Főnév esetén a sima - kötőhangzó nélküli - lenne e helyesebb, míg melléknév esetén a kötőhangzós.

A folyamatos melléknévi igenevek gyakran felvesznek főnévi értelmet is, így velük mindkét forma előfordul. A kétféle forma használata okozza a bizonytalanságot, mert nem tudatosul bennünk, hogy főnévi, vagy melléknévi értelemben használjuk a szót. És sokat számít az is, hogy a kétféle értelemből az egyiket jóval gyakrabban használjuk. Ha pl. vannak "futó ügyeim" (amelyek folyamatban vannak), akkor helyesebb lenne ezeket az ügyeket "futóak"-nak nevezni, ám a sportban a "futók" gyakori használata ezt már nehézkessé, erőltetetté teszi. A köznyelv évtizedek alatt, gyakran bebetonozottnak tűnő szabályokat képes felborítani. Talán 20 év múlva ebben a kérdésben biztosabb választ kaphatunk.