A tó ragozásakor miért lesz tavat?

Komplex problémakör, nehéz röviden válaszolni rá...

A tó -> tavat-típusú alakok eredeti finnugor tövűek. A jellegzetességük, hogy a szótag végén a hosszú magánhangzó v-betoldással rövidül. Igen ám, de pl. a "fa" is finnugor szó...

A "fa" eredeti alakja rövid á-t tartalmazott, amit nem kellett v-vel feloldani. Ez a palócos rövid á a középkorban alakult a-vá.

A "tű" szónál az eretdeti rövid mgh-s alak (azaz a "tü" - némelyik tájszólásban még mindig röviden ejtik) ezzel szemben a középkor után meghosszabbodott az ejtésben. Hogy miért, csak találgatni lehet, valószínűleg analógia alapján történt.

A "kapu" és a "falu" fura ragozása szintén középkori eredetű. A magyar nyelvben ugyanis egészen az 1200-as évekig nem volt mai értelemben vett "v" hang. Olyan hang létezett, mint amit az angolok a w-vel jelölnek, ez azonban helyzettől függően lehetett "u" és "w" hang is. A helyesírásban is kivétel nélkül u betűvel jelölték ezt a hangot, amit egyébként a nyelvészet "bilabiális zöngés spiráns"-nek hív. Ezért alakulhatott ki a többféle ragozási típus: amikor a "w" a 13. században eltűnt a nyelvből, illetve kialakult az u-v hangok mai ejtése, keletkeztek szabálytalan alakok az ingadozás következtében.

Nagyon tömör, nagyon pongyola fogalmazás, elnézést kérek érte.

Az első de egy retardált marha!

A tót mióta személynév?És ha annak tartanád, akkor már írhattad volna nagy betűvel.Mellesleg nincs is jelentése.A személynév helyesen: Tóth.

Mekkora egy b.arom vagy.:)

👍

.