Milyenek a magyar tudományos élet kilátásai? Az MTA-val történtek után.

Semmi különös.

Idáig sem voltunk olyan haj de jók... most majd lecsökken a teljesítményünk a negyedére.

Esetleg lesznek tudományos bizonyítékok a kreacionizmusra, a teremtésre, és arra, hogy a szegények tovább élnek.

Természet és műszaki tudományban nem lesz valószínűleg annyira nagy változás, eleinte.

Nyilvánvalóan a többségi Fideszes Eötvös vezetés majd szépen kiszórja listák alapján a nem fialló projecteket. Nem hozzáértők fognak döntéseket hozni, így a közvetlenül hasznosítható kutatások több pénzt kapnak majd. Ipari alkalmazások pl... míg az alapkutatást, vagy laikus politikus számára "értelmetlen" kutatást beszántják. Pl égtájak szerinti kutyaugatás vizsgálata kuka.

Illetve beindulnak a listázások. A tüntetéseken kintlevő PI-ok (laborvezetők) hirtelen azt tapasztalják majd, hogy elzáródnak a pénzcsapok, embereknek nem hosszabítják meg a szerződéseiket.

A pozitív csókos lisások viszont jól járhatnak, nagyon. Nyilván le kell adni a sápot.

Ez magasszintű agykivándorlást fog jelenteni, mert sokan nem adják majd a nevüket ehhez és nem hajlandóak letérdelni.

Ha nem is omlik minden össze, szép lassan brutálisan esik majd a szint, amíg közvetlen gazdasági károkat fog majd okozni...de addigra késő lesz már.

A művészetben ugyan ez megy, Fekete György féle iskolával...

Mivel igazából fogalmunk sincs, hogy mit fog kezdeni a kormány az új rendszerrel, az (egyelőre) alaptalan politikai félelmek és előítéletek pedig nem a tudomány rovatba valók, ezért jelenleg nem nagyon tudunk a kérdésre válaszolni.

A magyar tudomány most is eléggé gyenge. Amink van:

- Néhány kiemelkedő, világviszonylatban is releváns kutatócsoport. Ők elég jó nemzetközi kapcsolatokkal, EU-s pénzekkel birnak, ezért kevésbé függnek a kormánytól. Egyébként az elmúlt években a tudományfinanszírozás célzott támogatasokkal pont a minőségre ment rá, ha ezt az irányt folytatják, akkor a legjobban teljesítő kutatók még jól is járhatnak. Ha viszont nem, akkor ők könnyen elmehetnek külföldre.

- Megélhetési tucatkutatók ezrei, akik a világ élvonalától évtizedekkel lemaradva írogatnak cikkeket harmadosztályú folyóiratokba. Hogy közülük milyen alapon fognak szelektálni (ha fognak), az kérdés. De akárhogy is, az ország nem fogja észrevenni a hiányukat.

- Egy tudományos tudásbázis, ami ugyan kicsit elavult, kicsit még kommunista, de mégiscsak fontos nemzeti érték. Ez ugyanis az egész oktatás alapja. Nagy kérdés, hogy mennyire akarják kisöpörni az idősödő, érdemi tudományos újdonságot évtizedek óta felmutatni képtelen, de a fiatalabb kollégákat és diákokat komoly elméleti tudással segítő tudósokat. (Sajnos sokszor az a tapasztalat, hogy éppen a fiatalabb kollégák és diákok szeretnék őket a legjobban kisöpörni.) És ha igen, akkor lehet-e ezt a tudáshátteret pótolni? Ez főleg humán területen lesz érdekes, ahol a generációk között politikai/világnézeti törésvonal is húzódik.

Nagyon is van fogalmunk arról, mit fog kezdeni a kormány az új helyzetben. Sőt, már meg is kezdte...

Nincs új a nap alatt. Ha valamit elkezdenek dilettánsok irányítani, elszívják a pénzt belőle, akkor az elkezd elsorvadni. Hogy ez miképpen történik és mely területeken, az attól is függ, e dilettánsok hol érzékelnek ellopható pénzt.

Az is igaz, hogy a kreatívabb és öntudatosabb kutatók nem fogják jó szemmel nézni önnön kisemmizésüket (munkájuk sorvasztását), ezért keresnek és találnak alkalmas (külföldi) állásokat. És közülük sok lesz olyan sértett ember, aki nem bocsát meg (akkor se jön vissza, ha ez az állapot megszűnik).

Ez pedig szép lassan (vagy ne m is olyan lassan) kihatással lesz az oktatásra, a gazdaságra, és még több lesz a kisemmizett, siránkozó kiégett szegény ember.