Szőnyeg kiporolásánál Newton hanyadik törvénye érvényesül?

Gondolj arra, hogy a porszemcsék nem igazán hajlandóak együtt mozogni a szőnyeggel, amikor ráütsz.

[link]

Newton III. törvénye.

Hatás-ellenhatás.

Tényleg az összes.

Newton 1. törvénye – a tehetetlenség törvénye.

A por a porolással gyorsított szőnyeghez képest lemarad, illetve az ütés után lassuló szőnyegből tehetetlensége miatt tovább repül, mindkét irányú, lassító és gyorsító erő is a szőnyegre hat, a por így elválik tőle.

Newton 2. törvénye - a dinamika törvénye.

A szőnyegre ható gyorsítőerőt a por nem kapja meg teljes mértékben, csupán annyit, amennyit a port a szőnyeghez kötő erő (sztatikus töltés, súrlódás stb.) enged, ezért kisebb mértékben gyorsul, mint a szőnyeg.

A maradék meg a túloldalon esetlegesen ugyanígy kisebb lassító erőt kap, ezért száll tovább.

Newton 3. törvénye – a hatás-ellenhatás törvénye.

Az egész folyamatban mindenhol megvan, kell részletezni?

Bocsánat, negyedik lemaradt.

Newton 4. törvénye – az erőhatások függetlenségének elve.

Gyakorlatilag az erő- és gyorsulási vektorok eredőinek megfelelősége.

Itt ugyan nagyon eltérő hatásvonalú, szögű erők nincsenek, de ellenkező irányúak és azoknak eredője megtalálható.

Ez volt a kérdés:

"Szőnyeg kiporolásánál Newton hanyadik törvénye érvényesül?"

Tehát, effektív a porolásnál, mint tevékenységnél.

Nem azt kérdezték, hogy Newton mely törvényei érvényesülnek, tehát feltételezhető, hogy a kérdést eredetileg feltevő Newton valamely törvényére gondolt, a halmaz egyik elemére.

Szélesebben vizsgálódva persze igazad van. Doktorit lehetne írni a kérdésben jelzett tevékenység fizikai vonzatairól.

A szőnyegporolás fizikájához Newton I. axiómája szerintem kevés.

A por nem csak emiatt vállik ki, hanem amiatt is, hogy az ütések hatására rövid időre a szőnyeg lokálisan deformálódik, összemegy majd ismét kitágul. Az összenyomódáskor túlnyomás jön létre a szőnyeg anyagában, és ez az ami kitolja a porszemcséket a szőnyeg anyagából.

A jelenség ahhoz hasonlítható, amikor egy vizes mosogatószivacsot összenyomunk, és ezáltal kipréselődik a víz egy része.

Hasonlóan -talán mégjobb példa- az iskola táblaszivacs, ami ha nincs kimosva és úgy törlünk vele szárazon krétaport. Miután a szivacs teleitta magát krétaporral, elegendő összenyomni a szivacsot, és már ömlik belőle a krétapor.

Minnél gyorsabban nyomjuk össze a szivacsot, annál több por jön ki, hiszen annál nagyobb lesz a túlnyomás a szivacsban.

Persze, hozzáadódik ezen kívül a szőnyeg két oldala közt fellépő hirtelen nyomáskülönbség is, disszertációt lehetne írni minden tételről.

az a baj, hogy a feladat a szőnyegporolásra felállított egy egyszerűsített modellt egy bizonyos, általa kiválasztott Newton-törvényre hangolva, de nem vette észre, hogy nem csak arra példa a modellje, hanem ezer más dologra is.

A feladat rossz.

A legjobb megoldás, ha az összes lehetséges alap választ megadjuk rá. Mondjuk eltekintve a NEM mechanikai résztől, mert az legalább biztos, hogy a modell mechanikai.