A marketing és a menedzsment tudománynak minősül?

Szerintem nem. A Wikipédia definíciója szerint a tudomány a világ megismerésére irányuló tevékenység, és az ezen tevékenység során szerzett igazolt (tesztelt vagy bizonyított) ismeretek gondolati rendszere. A tevékenységnek bárki által megismételhetőnek kell lennie és végeredményben azonos eredményre kell vezetnie ahhoz, hogy az eredményt tudományos eredménynek nevezhessük.

A marketinget és a menedzsmentet én inkább szakmának tekintem: bizonyos tevékenységi kör betöltéséhez szükséges ismeretek, készségek, képességek, tapasztalatok együttese (szintén Wikipédia).

Amikor a marketingben kidolgozták az MLM módszertant, akkor a pszichológiatudomány meglehetősen elvont ismereteit alkalmazták egy ugyancsak bonyolult emberi tevékenységi folyamatra. Ez nagyon komoly (ráadásul interdiszciplináris) ismeretek nélkül, és új eredmények megalkotása nélkül nem lehetséges.

Aztán ennek a mesterfogásait alkalmazni, ebből hatalmasan meggazdagodni, az már valóban szakma.

A világ megismerése alatt nagyon sokféle célt lehet érteni, közöttük egyáltalán nem magától értetődőket.

Szerintem meg részben igen. Nehéz meghúzni a tudomány határvonalát. A klasszikus alaptudományt tudománynak tartjuk, ami új összefüggéseket keres a világ jelenségei között. Arra rájönni, hogy összefüggés van az erő, a tömeg és a gyorsulás között, méghozzá F=m*a, az nyilvánvalóan tudomány. De tudomány-e mondjuk a feltalálás? Olyan szempontból nem, hogy nem tár fel új alapismereteket, de tágabban értelmezve lehet az, végül is az is valamilyen új összefüggés felfedezése, hogy ha így építesz meg egy motort, így méretezed a dugattyút stb., akkor ekkora hatásfokkal fog működni a motor.

A marketing alkalmazása a tudománynak. Pl. lehetnek olyan feltárt tapasztalati összefüggései. Az is lehet összefüggés, hogy amíg az év többi időszakában x%-os árcsökkentés y%-os bevételnövekedést eredményez, addig a karácsony előtti x%-os árcsökkentés csak (y-n)%-os, vagy éppen (y+n)%-os bevételnövekedést eredményez. Így tulajdonképpen megfigyelésekből levont következtetések, összefüggések mentén ha nem is egzakt, de közelítő módon előre meg lehet jósolni, hogy a karácsony előtti x%-os árcsökkentés az adott cég termékei esetén várhatóan milyen hatással lesznek majd a bevételre.

A menedzsmentnél is vannak kialakult módszerek, amiket nyilván a tapasztalatokból szűrtek le. Ha nem is matematikai pontossággal, de megvannak azok az összefüggések, amikből egy kívánt hatás elérését meg lehet célozni, tehát van az egésznek valamiféle prediktív jellege, amitől tudománynak lehet hívni.

Tehát mindkettőnek lehetnek tudományos módszertannak megfelelően feltárt összefüggésrendszerei, illetve mindkettő tekinthető alkalmazásának különböző tudományterületeknek, mint pl. közgazdaságtan, pszichológia, szociológia, statisztika.

Nota bene szokták is használni a marketingtudomány és a menedzsment-tudomány kifejezéseket.

Marketing 90% humán- 10% reál-, menedzsment 50-50% humán- és reáltudomány.

Csak nagyon elvont természettudósok tartják még mindig eretnekségnek kimondani, hogy bizony puszta hasznosságukkal ezek a területek is kivívták a jogot arra, hogy tudományos szemlélettel vizsgáljuk, teszteljük és leírjuk őket.