Lengyelországban miért nem terjedt el a Pestis?

Mondat belsejében így írjuk: pestis.

Bizonyára nem voltak elég zsúfoltak a lengyel városok.

Valószínűleg több okra lehet visszavezetni.

Legelőször megemlíteném, hogy Lengyelország kereskedelmileg rendkívül elszigetelt volt és a fertőzött gócoktól való távolsága is bizonyára közrejátszott, hiszen a járvány városról városra terjedt, de mivel hamar felismerték, hogy fertőző betegségről van szó, megtették az óvintézkedéseket, karantént vezettek be, így a terjedés sebessége lelassult.

Telente a járvány amúgy is mindenhol visszaszorult, a lengyel síkságon meg hamarabb jött a tél és tovább tartott, bár Norvégiában is volt pestisjárvány, de ott is csak az enyhe időjárás szakaszában volt jelentős.

Hideg idő a patkányoknak sem kedvező, sem a bolháknak, így Lengyelországban ezek is viszonylag ritkák voltak és a falvaik szerkezete is jóval lazább volt, mint Európa más területein, kilométeres térközökkel álltak a házak többnyire.

A bubópestis terjed tudtommal a patkányok és részben a háziállatok bolháival, emberről emberre csak a tüdőpestis, de annak kialakulása eleve sokkal ritkább és nem is fertőz annyira, mint mondjuk az influenza.

Azért tudtommal Krakkóba például eljutott a pestis, de nagyarányú járvány nem tört ki, talán azért sem, mert máshol is főleg az A vércsoportba tartozó emberek voltak a legveszélyeztetettebbek, a B csoport sokkal ellenállóbb, közülük sokan túlélték a fertőzést és vele rezisztenciát szereztek, hiszen szervezetük antitesteket tudott gyártani a kór ellen, a lengyelek között pedig eleve több volt a B vércsoportú ember.

Talán a tisztálkodási szokásaik is hozzájárultak, hiszen ismerték a szaunát, illetve szinte mindenhol volt ahhoz hasonló fürdőház, helyiség, vagy kamra.

Azt nehéz lenne megmondani, hogy mindezen okok közül melyik, vagy melyek lehetettek a főként meghatározók, a dominánsak.