Mi a bizonyíték?

> Mi a bizonyíték?

Mire? A cikk tudósít egy publikált kutatási eredményről. Arra mi a bizonyíték, hogy a kutatás létezik? Az Origo nem jelöl meg forrást, de úgy tűnik a publikáció létezik: [link]

> Úgy tudom akkor hiteles egy eredmény ha azonos körülmények között bárki által megismételhető!

Nem a „hiteles” a legjobb kifejezés, inkább úgy fogalmaznék, onnantól tekintünk valamit tudományosan igazolt, kimutatott összefüggésnek, ha hasonló körülmények között a kutatás eredményeit megismételve hasonló eredményre jutnak. De nem csak ez a kritérium, meg kell felelni a kutatásnak a tudományos módszertan egyéb kritériumainak, mert ha a metodika hibás, akkor azt hiába ismételgetik… Illetve más metodikát használó kutatások eredményeivel is összhangban kell lennie.

Ez egy kutatási eredmény. A tudomány többi szereplőjének a dolga, hogy további kísérletekkel ellenőrizze azt, hogy a kutatás eredményéül kapott következtetések összhangban vannak-e a valósággal. Illetve a tudomány többi szereplőjének a dolga, hogy a kutatás módszertanának helyességét vizsgálja, ha szükséges kritizálja.

Tehát nem igazán értem, mire kérsz bizonyítékot. Ez olyan, mintha az Origo beszámolna arról, hogy én lemértem az ágyam hosszát, és 205 cm-nek mértem. Mi a bizonyíték arra, hogy ennyit mértem? Kb. az, hogy leírtam, hogy ennyit mértem. Hogy az ágy valójában milyen hosszú? Majd mások mérései eldöntik, de irreleváns a dolog, hiszen az Origo nem arról számolt be, hogy mekkora az ágyam ténylegesen, hanem hogy én személy szerint mekkorának mértem…

Szerintem nincs itt vita igazából. Amit 2*Sü írt az helyes ahogy van, és az is helyes ha addig nem fogadjuk el ameddig, nem ismétlik meg más kutatók.

2*Sü nem írt arról, hogy a cikk érvényes, csak arról mikortól lesz helyes a tartalma. Te is kérdező ezt írtad, csak másképpen.

> Amíg Magyarországon egy független kutató nem igazolja bizonyíthatóan addig nem fogadom el.

A tudományos módszertan kritériumai az évszázadok során szépen lassan csiszolódtak olyanná, amilyenek. Ha a kutatás eredménye reprodukálható, és további kutatások eredményeivel egybevág, akkor igen nagy valószínűséggel mondható el, hogy a feltárt összefüggés helyesen írja le a valóságot. Hogy aztán ezek a kutatások melyik országban történnek, az lényegtelen.

A probléma az, hogy neked van valami prekoncepciód, te bármiféle személyes vizsgálat, kutakodás nélkül előre megítéled azt, hogy ezen kutatás eredménye helyes, vagy sem. Illetve nem baj ez sem, mindenkinek vannak prekoncepciói, a baj az, ha a prekoncepciót nem tesszük zárójelbe, és nem ragaszkodunk a racionális megítélésben. Illetve az még nagyobb probléma, ha a racionális megfontolás elé helyezi valaki a saját prekoncepcióját.

Hogy a kutatás eredménye helyes-e? Van, aki valamiért azt reméli, hogy igen, van, aki valamiért azt, hogy nem, de a racionális hozzáállás az, ha az ember azt mondja, kíváncsian várja a további kutatásokat a témában, az majd eldönti a kérdést. Ennek ez az egyetlen mércéje. Ha más kutatások is megerősítik a kutatás eredményét, akkor racionális azt gondolni, hogy akkor valószínű az eredmény fedi a valóságot.

Ha te irreleváns, extra kritériumokat vársz el, ami önmagában nem teszi valószínűbbé az eredmény helyességét, viszont irracionálisan ragaszkodsz a saját kritériumodban, az a te dolog. Nyilván ettől a valóság az, ami, a kutatás eredménye annyira helyes, amennyire. Mert ugye ha 87 ország különböző kutatói jutnak hasonló eredményre, de pont magyar kutatás nem erősíti meg az eredményt, akkor irracionális azt gondolni, hogy nagyobb az esélye annak, hogy a kutatás eredménye helytelen, mint azt, hogy helyes.

Persze hogy te mit fogadsz el, vagy mit nem, az a te dolgod. Gondolhatod azt is, hogy a Föld lapos, vagy hogy a csillagokat manók helyezik fel esténként az égre. A te személyes véleményed az igazságra nincs hatással. De úgy a tudományra sincs hatással, mások megítélésére is elenyésző hatással van, de tulajdonképpen elég valószínű, hogy a te életedre sincs különösebb hatással.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

> Szerintem ártalmas dolgok vannak háttérben. Nektek akarok jót!

Mi van, ha az ADHD tünetegyüttes kialakulásának nem genetikai okai vannak? Nyilván akkor fel lehet persze tárni, hogy milyen tényezők járulnak hozzá a tünetegyüttes kialakulásához. De számos olyan betegség, szokatlanság van, ami nem genetikai okokból alakul ki, az ember nem ezen szempontok alapján nevel gyereket, hanem a saját meggyőződése, szokásai, szociális helyzete, felelősségérzete által meghatározott módon. Ha meg kiderül, hogy az ADHD tünetegyüttes kialakulására való hajlam genetikailag öröklődik, az maximum azoknak fontos, akik ilyen tünetegyüttessel rendelkezve gondolkodnak gyermekvállaláson.

Akár ez, akár az a helyzet, ez hogyan árt nekem, neked, vagy úgy a többségnek? Akár az igazságtól, akár a hazugságtól hogyan is lesz valaki: több-kevesebb, jobb-rosszabb, okosabb-hülyébb, boldogabb-boldogtalanabb, gazdagabb-szegényebb, szebb-csúnyább, egészségesebb-betegebb? Vagy úgy a többség életének meghatározó eseményeinek alakulására milyen módon hat ki az, hogy az ADHD kialakulására való hajlam öröklődik-e genetikailag vagy sem?

(Vegyük észre azt is, hogy ez a tünetegyüttes kialakulásáról szóló kutatás, ami nincs összefüggésben azzal, hogy az ADHD-t betegségnek, vagy csak sajátosságnak ítéljük-e meg. Nincs összefüggésben azzal, hogy kezelhető-e, gyógyítható-e, milyen módon kezelhető stb…)