Fénysebességet el lehet érni?

> "Ez alapján (most az üzemanyagot vegyük végtelennek) hogyha egy űrhajó egy jelenleg létező, átlagos hajtóművel nagyon sokáig gyorsul a szabad, légüres térben lehet hogy nagyon sokára, de elvileg el kéne érnie a fénysebességet nem?'

Nem, ha tart valamihez, nem jelenti hogy el is éri. Pl ha az űrhajó sebessége a v(t)=arctan(t) képlet szerint alakul, akkor, akármennyi ideig gyorsul, soha nem éri el a pi/2 m/s sebességet. Azt mondjuk, hogy a sebesség konvegál pi/2 m/s-hoz. (Ha az űrhajós egyenletes gyorsulást érzékel, akkor egy nagyon hasonló függvány írja le az űrhajó sebességét az idő függvényében, és ugyanígy konvergálni fog, a fénysebességhez.)

> "szerintem ez egy érdekes téma."

Az nagyszerű, ha érdekel! Érdemes lehet megnézned

Albert Einstein: A speciális és általános relativitás elmélete

Taylor--Wheeler: Téridőfizika

c. könyveket.

John D. Barrow: A fizika világképe

javallom elolvasni.

https://www.youtube.com/watch?v=ev9zrt__lec

ezt a videót megnézni.

meg ezt:

https://www.youtube.com/watch?v=Ixf9ZyZaE9Q

https://www.youtube.com/watch?v=AU_O9yrgwhk

1. A fénysebesség – így egybeírva – egy konstans. Történetesen a fény vákuumban fénysebességgel terjed, ezért is hívjuk fénysebességnek, de hívhatnánk mondjuk univerzális határsebességnek is. Ez viszont nem keverendő össze a fény sebességével – így különírva –, ami makrofizikai nézőpontból függ a közegtől, amin keresztül a fény áthalad. De tulajdonképpen a fény itt is fénysebességgel terjed, csak kicsit más úton. Mindenesetre: fénysebesség ≠ fény sebessége

2. Az alagúthatás nem játszik. Nem sok köze van a sebességhez amúgy sem, de a fénysebesség átléphetősége a relativitáselmélet keretein belül tárgyalható, az alagúthatás meg kvantumfizikai jelenség. A két elmélet – mármint a relativitáselmélet és a kvantumfizika – számos ponton nem összeegyeztethető, bizonyára majd egyszer lesz egy elméletünk, ami mindkettőt magába foglalja. Addig is megfelelő fizika hiányában aligha van értelme kvantumfizikai jelenségeket a relativitáselmélet keretein belül tárgyalni.

3. A féreglyukak, vagy féregjáratok emlegetése sem igazán jó, mert nem a fénysebességet lépjük át vele, hanem csak tudunk egy rövidebb utat. A féregjárat a téridő topológiájáról szól, de azon belül is értelmezhetőek távolságok, meg az idő is, így a sebesség is. Lehet, hogy előbb jutok el A pontból B pontba mint a fény a hagyományos útvonalán, de ez nem jelenti azt, hogy gyorsabb is voltam a fénynél. Attól, hogy amíg más egy lépcsőn jutott fel a 10. emeletre, én meg egy létrán, és így előbb értem fel, nem jelenti azt, hogy gyorsabban haladtam a létrán, mint mások a lépcsőn.