Amikor apály van, hova tűnik a víz?

Máshol csinál dagályt. Mint amikor billeg a víz a lavórban. Egyszer egyik szélen magas, addig a másik szélen alacsony, aztán fordítva. Csak a Föld gömbölyű, tehát a "púp és gödör" itt körbe megy.

A Nap és a Hold hajtja a verklit.

Néda, a Hold el akarja lopni a vizünket!

Stop Hold!

Lefolyik a Föld széléről.

Amúgy az első jól mondja.

Valóban, de a Hold kisebb tömege ellenére jobban hat, mint a Nap.

A Föld azon oldalán, amely éppen a Hold felé fordul a gravitáció vonzása jobban érvényesül, mint a túlsó Földfelszínen, hiszen a gravitációs vonzás a távolság arányában négyzetesen csökken, ezért a folyékony víztömeg a Hold irányában feltorlódik.

A Nap is közrejátszik, de kevésbé, hiszen nagyobb tömege ellenére távolabb van, de a legnagyobb dagályok együttálláskor figyelhetők meg, amikor viszont a Hold ellentétes oldalon tartózkodik, akkor a dagály csökken.

Befolyásolja még az árapály jelenségeket a Hold közelsége, illetve természetesen a Napé is, hiszen a pályájuk nem kör, vagyis a Föld és a Holdpálya is ellipszis, amint azt részben Kepler törvényéből megismertük.

Ezen kívül még a Hold deklinációs magassága is gyakorol befolyást, hiszen a Hold pályája eltér az ekliptikától, a Föld keringési síkjától, nagyjából 5 fokkal.

Az árapály hatását mérni lehet, illetve a karsztforrásoknál szemmel is látható, hogy a talajvízben, a kőzetekben is jelen van.

Különböző tengerekben más értéket vehet fel a különbség, a Földközi tengeren elég kicsi, Fiuménél 0,06 m, amíg Kanada keleti partjainál a 21 métert is meghaladhatja, ami az Adria keskeny voltából adódik, illetve Nagy Britannia partjainál az árhullámok találkozása okoz 15 m szintkülönbséget apálykor és dagálykor.