Hány golflabda töltene meg egy iskolabuszt?

Ez egy klasszikus állásinterjús kérdés, bár kezd kimenni a divatból. Itt nem is a válasz helyessége az, ami miatt felteszik a kérdést jelentkezőnek, hanem az a folyamat, ahogy a válaszhoz eljut az illető.

Pl. sokat elmond, ha az illető:

- Nem tudom felkiáltással passzolja a kérdést.

- Visszakérdez, hogy mekkora buszról is van szó, mik a méretei.

- Megkérdezi, hogy mekkora is egy golflabda.

- Vagy pl. megkérdezi, hogy használhat-e Google-t.

- Vagy meg sem kérdezi, hanem csak használni kezdi.

- Google esetén sem mindegy, hogy mondjuk megkeres egy már kidolgozott számítást, egy másikon keresztül felméri ennek a helyességét, miközben 0 számítást végez el. Nyilván ez gyors, célratörő, de nem biztos, hogy adott munkakörben jó. Megint más, ha egy átlagos busz és golflabda méreteire, a gömb térkitöltési arányára keres rá.

- Nem mindegy az sem, hogy mi az, amivel számol. Mert ki lehet indulni a két tárgy térfogatának arányából. Aztán kicsit cizelláltabb, ha a gömb térkitöltési arányával is számol. Még egy kicsit cizelláltabb, ha azt is figyelembe veszi, hogy a busz nem egy üres doboz, vannak benne ülések, hasonlók, amik lehet, hogy térfogatban még nem is jelentős, de a térkitöltési arány lerontása szempontjából jelentősebb módon befolyásolják az eredményt.

- Az sem mindegy, hogy a számítási módot vázolja fel válaszként, konkrét számolás nélkül, vagy a számolásának az eredményét közli a számítási mód felvázolása nélkül.

[link]

300-1000 000.

(Én ezt meglepően soknak találom, mondjuk a térfogat köbösen nő.)