Mire jó az arany?

Ugye amíg nem volt pénz, addig elég nehéz volt különböző termékek és szolgáltatások értékét összehasonlítani. Ha nincs pénz, elég nehéz összevetni három kecske és egy 200 km-es utazás értékét. Nyilvánvaló megoldás: Legyen egy érték etalon, amihez képest a különböző dolgok értékét meghatározzuk. Megszületett a pénz fogalma.

Mi lehet pénz? Mondjuk valami, ami tényleges értékkel rendelkezik. Pl. a búza értékes, szükség van rá, kenyeret lehet sütni belőle, amit meg lehet enni. De vannak azért ezzel bajok. Egyrészt ugyanannyi mennyiségű búza különböző minőségű és így különböző értékű lehet. Másrészt az értéke nem túl magas, kicsit macerás lenne egy iPhone vásárlás esetén 10 tonna búzát kiönteni a pénztárnál.

A víz is képvisel értéket. Csakhogy vízből rengeteg van, annyi vizet lehetne összegyűjteni, amennyi csak tetszik. Csak idő, türelem kérdése.

Ergo az a jó pénz, ami ritka. Nem lehet csak úgy találni, kellően ritka ahhoz, hogy az összes érték és az összes arany mennyiségének hányadát figyelembe véve viszonylag kis mennyiségű arany nagyobb értéknek legyen megfeleltethető. De annyira azért nem is ritka, hogy azért jusson belőle minden kereskedésre. És itt már igazából mindegy is, hogy az arany önmagában értékes-e, szükséges-e. A fontos az, hogy kevés van belőle, nehéz csak úgy hozzájutni a természetben, azaz nem lehet csak úgy pénzt „csinálni”. De azért elegendő mennyiség van belőle, hogy lehessen vele kereskedni. Ráadásul könnyen megmunkálható, bár nem túl erős fém, de nehéz kárt okozni benne. Pl. a gyémánttal az lenne a gond, hogy túl törékeny, és lévén szénből van, ráadásul gyúlékony.

Később ugye megjelentek a bankok. Megjelent a papírpénz, majd később a kevésbé értékes fémből készült, de nehezen hamisítható pénzérmék. De ezek valójában nem felváltották az aranyat, mint fizetőeszközt. A papírpénz csak egy ígérvény. Azt garantálja hogy ezzel az ígérvénnyel besétálva bármelyik bankba, adott mennyiségű aranyat fogsz kapni érte. Nyilván egyszerűbb volt az aranyat a bankban tárolni, és pusztán ezekkel az ígérvényekkel csereberélni. A mai értelemben vett készpénz tehát működésében teljesen átvette az arany szerepét, de lényegében azért az arany maradt a tényleges fizetőeszköz.

Illetve annyira nem régi történet, de a mai pénz valójában már elszakadt az aranytól. De azért nem teljesen, a mai pénz és az arany között továbbra is van kapcsolat.

~ ~ ~

Másik oldalról az aranyat nem lehet megenni. De az ember nem csak annak tulajdonít értéket, amit meg lehet enni. Az arany például szép is. Ritkasága okán státuszszimbólumként is jól funkcionál. Emiatt van rá kereslet. Nagyobb kereslet van rá, mint ami erre a célra rendelkezésre áll, és mivel valaminek az értékét a kereslet és kínálat határozza meg, természetes, hogy az arany ára magas.

Praktikuma a korállóságából ered, esztétikai értéke ehhez hozzáadódik, az meg jelentős értéknövelő, hogy kevés van belőle illetve sehol nincs annyi és úgy, hogy kis költséggel kitermelhető legyen.

A korokkal a kitermelhetősége rohamosan javult, de közel sem annyira, mint amennyire megnőtt rá az igény, amint ékszer mellett fontos ipari alapanyaggá is vált.

Persze ritkaságában és ezzel értékében az arany már csak élmezőnyös, pár fontos ritka ipari fém ráelőzött. Azt hiszem, jelenleg a csúcstartó egy kalifornium és egy kalcium IZOTÓP.

Meg ritka is. A platina is ritka, értékes. Ahogy a titánium. És még sorolhatnánk. A vas is értékes, mert sokminden nagyobb eszköz alapanyaga, vagy az alumínium. Bár ezeknek a grammonkénti értéke kisebb, mert viszonylag gyakori fémek/ércek, mint pl az arany.

De az, hogy számos minőségi műszaki cikk alapvető összetevője az arany (áramkörök, vezetékek), az csak növel az értékén.

1) Csak a második legjobb elektromos vezető (az ezüst a legjobb elektromos vezető az elemek közt) viszont a különböző oxidációknak kémiai anyagoknak az ezüstnél sokkal jobb az ellenálló képessége. Plusz a hővezető képessége is jobb mint az ezüstté. Könnyebben olvad és puhább azaz alakíthatóbb az ezüstnél.

Ezen képességei miatt vonják be leheletfinom rétegben az elektronikában vele az ezüst és réz vezetőket, érintkezők kapcsolók felületeit. Az alatta lévő anyagok oxidációját megakadályozza, az érintkezési felületet oxidmentesen tartja, a hőt elvezeti.

Ezért kötik be a szilícium chipeket a tokozásába aranyszálakkal.

2) Mára már az elektronikai ipar (benne az űrkutatás és elektronika is) használ belőle a 3. legtöbbet a világon. Előtte a befektetési arany és az ékszeripar van, utána az orvoslás következik.

(A platina orvosi szempontból ellenállóbb és jobb mint az arany, de drágább is ezért ötvözni szokták, az arany túl puha lenne pl csontpótláshoz.)

[link]

De ez a cikk régi az ipar felhasználása egyre növekvő, nagyon is elképzelhető hogy azóta már a 2. helyen van.

3)

2-es válaszoló tévedett abban a tekintetben hogy egyáltalán nem könnyű, az egyik legsűrűbb legnehezebb nem radioaktív elem. Az platina és néhány ritkaföldfém rénium, ozmium, iridium haladja csak meg sűrűségben. Ami ezek fölött van és sűrűbb az már radioaktív és vagy csak mesterségesen előállítható.

[link]

Ennek ellenére mégis alkalmas volt fizetőeszköznek, mert még így is könnyebb volt mint egy zsák sót elcipelni.

Illetve a tartóssága miatt is.

4)

És épp azért annyira drága mert viszonylag ritka és viszont a tulajdonságai semmivel nem helyettesíthetőek.

Minél több tonna "földet" kell megmozgatni valaminek a kitermeléséhez annál drágább.

Az aranynál ez igen kicsi érték, tehát nagyon sok anyag megmozgatásával is megéri kitermelni. (Valami 0.2g/tonna körüli. Ez mindig a világpiaci ártól is függ pontosan mennyi.)

[link]

[link]