Mi kell egy kísérlethez, hogy az eredménye hiteles legyen?

Minden olyan körülményt, tényt dokumentálni kell ami szükséges ahhoz, hogy a kísérletet bárki (nyilván aki rendelkezik a megfelelő eszközökkel) meg tudja ismételni.

Különleges dolog? Nagyon nagy tudás kell hozzá. Mert ugyan egyszerűnek látszik a fenti egy mondat, de nagy tudás kell, hogy tényleg minden dokumentálásra kerüljön ami befolyásolhatja a kísérlet eredményét.

A valóságban (kutatóként) azt kell mondjam nem teljesen így van.

Elég sok olyan cikket olvastam, dolgoztam fel mostanában ami igen csak gyenge lábakon állt, még is komoly impakt faktoros lapokban jött le, mint Nature, vagy Cell.

Igazából van pár ember a világon akik értik az adott témát az utolsó mikronig, azoknak nyilvánvaló azonnal.

Manapság több olyan cikket láttam, ahol n=5 volt, vagy akár kevesebb. Mindez olyan bonyolult protokollokkal, komplex jelenséggel és méréstechnikával, hogy egy apró paramétert megváltoztatva teljesen más result jön ki.

Persze a fő üzenet általában átjön, de a statisztikával majdnem mindenki játszik kicsit. Láttam már borzasztó kamu fig-eket :D

Ettől még nem csalódtam a tudományban, n=3 cikkből is nagyon sokat lehet tanulni... és lassan eljutunk oda hogy az egerek szinte minden betegségét tudjuk gyógyítani, beleértve minden pszichiátriai kórt, depressziótól, szorogáson keresztül az OCD-ig :D ... de hogy ez mennyire messze áll a humán eredményektől... hát khm , mókás néha :D

Szóval sok olyan nézet is van ma már, hogy sokkal nagyobb elemszámon kéne megismételni a kísérleteket, mert vannak területek, ahol zajt publikálnak valódi tudományos eredménykény. (Pl a humán fMRI kísérletek nagyrésze megismételhetetlen egt study szerint...) - szigorú dokumentáció ide vagy oda.

Persze ez főleg a biológiára érvényes, azon belül is a komplex rendszerek, mint idegrendszer, viselkedés stb... na ez elég magic terület :)

Egyébként még annyi, hogy ez a reviewerektől is függ. Ugye megcsinálod a kísérleteket, kijön egy szép eredmény, játszol a görbékkel.

Megpróbálsz olyan dolgokat közölni, és úgy, hogy ne kössenek bele, vagy ne firtassák. Néha jobb kevesebbet állítani.

Aztán ha beküldted a cikket a reviewerek szétszedik, és még hónapokig javítgatod a manuscriptet, meg adagolod hozzá a supplementaryt, amit bekérnek a reviewerek. Van még olyan is, hogy bekérik a nyers adatokat, itt tényleg kell a doksin.. de őszintén megmondom, egyszerűen lehetetlen ellenőrizni minden körülményt. Sokszor igen nehéz elválasztani a zajtól a hatást... főleg ha a jelenség mértéke alig emelkedik ki a zajból. Márpedig gyakran ilyen hatásokról van szó.

A világon foglalkozik vele pár ember mondjuk eleve, aki esetleg meg tudná ismételni a kísérletedet mondjuk további 500M Ft-ért...

Ha, és csak akkor ha elfogadják a reviewerek és kijött a publikáció, onnantól valid az eredményed igazából.

Ez egy év is lehet a benyújtás után. Attól függ, mennyit szívóznak a reviewerek :)

Persze konferenciáta elviheted a friss unpublished eredményeid, csak azért az mindig kevésbé hihető, mint egy lepublikált eredmény.

+ még utána is meg lehet támadni a cikket!

Mi pl felfedeztünk egy ordas hibát az egyik cikkben, a konkurens labortól... fogtuk is az infót elküldtük az editoroknak, és onnantól korrigálni kellett. (Ráadásul mert a hiba a mi cikkünkre is hivatkozott, hibás, negatívan befolyásoló adattal)

Ezért sem lehet ilyen mértékű hibát, vagy kamuzást leadni, mert a tudományos közösség darabjaira szedi ahogy kijött a cikk.

Egy fontos dolog: többször kell megismételni. Főleg ha a kísérlet eredménye valami számszerű adat. Ilyenkor nem elég egyetlen mérést végezni, hanem minél többet, és az eredményt az átlag alapján kell megadni. Emellett hibaszámítást is kell végezni, amihez szintén több mérés kell (szórás).

Egyébként pedig a kísérletet/mérést úgy kell dokumentálni, hogy azt bárki megismételhesse, és megerősíthesse vagy cáfolhassa az eredményt.

Nem írtad, mit kísérletezel?

Írták a nagyobb csoportot és a több kísérletet.

Fontos még az ellenőrző csoport, és a kettős vak kísérlet.

Egy példa:

mondjuk azt szeretnéd bizonyítani, hogy a szeretettel nevelt növények jobban nőnek.

Akkor ugye legalább 2 növény kellene. De ha tudod, hogy melyiket szeretik, akkor azt nyilván te is jobban gondozod, ezért TÉNYLEG jobban fog nőni.

Ráadásul ha akármelyik jobban kezd nőni, akkor feltételezed, hogy azért, mert azt szeretik, és akkor azt jobban fogod gondozni.

Ezért kell sok növény, ahol ez már nem érvényesül annyira.

Azt pedig, akinek minden második szava angol, kérem, hogy javítsa ki az írását magyarra.

Jogos, bár a tudomány nyelve angol, a cikkek angolul íródnak, a nagyobb laborokban angolul beszél mindenki.

Meg kell mondjam őszintén, soha nem is hallottam magyarul ezeket a szavakat, mivel publikáció nincs magyarul... fogalmam sincs mi pl a peer reviewer magyarul. :(

A neurobiológiában vagy angolul beszélsz, vagy kénytelen vagy hunglish-t alkalmazni, mert vagy nincs a szavakra fordítás, vagy a szakmabeliek nem fogják megérteni mit akarsz konkrétan.

Sajnos vagy nem, ehhez hozzá kell szokni. A magyar nyelv szépsége itt nem számít, csak a pontos, egzakt fogalmak.

... olyan szempontból jogos, hogy egy nem szakmabelinek ezek keveset mondanak:

Utánanéztem, bár gyilkolja az agyamat:

Peer review: kollegiális lektorálás

Manuscript: kézirat

Supplementary: kiegészítő anyag

Study: tanulmány, cikk stb

Fig: figure: cikkábra

Több nem volt...

Kifejezetten tanácsolom, hogy nyugodtan használjatok, és szokjátok meg az angol szavakat. Ez nem irodalomtudomány, itt ez simán belefér.