Szerintetek, ha sikerülne megtalálni az öregedésért felelős gént-géneket sikerülne e kiküszöböli az öregedést, meghosszabbítani az emberéletet, akár a végtelenségig?

Az öregedésért nem egy adott gén felelős, hanem az egész genetikai kódrendszer gyengesége miatt történik mindez.

A DNS-t folyamatosan károsodás éri, ami miatt egyre több mutáció gyűlik fel a sejtekben és a mitokondriumokban. A sejtekben egyre több különböző el nem bontható toxikus anyaghalmaz gyűlik fel, és a DNS károsodád miatt eleinte csak funicióvesztés következik be, majd akár rákos sejtosztódás. Ez ellen úgy védekezik a szervezet hogy a sejtek egy idő után nem tudnak osztódni, és ha túl sok károsodás éri őket, öngyilkosok lesznek.

A mitokondriumokban még DNS javító mechanizmus sincs, ezért egyre csak fogynak az ép mitok. Egyre gyengébb az energiatermelés, egyre több a hibás sejt, lassul az osztódások üteme. Fogy az izomzat, butul az agy stb... Ha a hibás sejtek osztódnának az tumorhoz vezetne. A hibajavító mechanizmusok ömmaguk is mutálódnak, ez újfent hibákhoz vezet.

Az öregedés tulajdonképpen védelem a rák ellen.

Másfelől evolúciós léptékben egyáltalán nem volt szempont a végtelen élet és a tökéletes DNS replikációs rendszer.

Pl embereknél bőven elég 25-30 éves maximum életkor, amíg át nem adjuk az örökítőanyagot. Ha mindenki örökké élne, a teljes populáció roskadna össze, felélnénk a bolygót. Kicsiben a rák így működik!

A sejtek halhatatlanul osztódni kezdenek amíg meg nem ölik a teljes szervezetet.

A válasz a kérdésre ez.

Ha átgondoljuk, akkor viszont a genetikai rendszer átalakításával megoldható lehetne a végtelen élet.

1. Ki kéne fejleszteni és implementálni egy sokszorosan hatékonyabb hibajavító mechanizmust. Mint a programozásban az md5 hash. Redundánsabb DNS kód kell. A mitokondriumba is kell hibajavító mechanizmus. A programozott sejthalált tovább kell fejleszteni, hogy a sérült sejtek azonnal átadják a helyüket.

A Human 2.0 ez lenne... végtelen ideig és tökéletes pontossággal osztódó sejtek és takarítórendszer, az agyba is.

...

Ehhez nagyon sok átalakítás kell, szóval egyszerűbb lenne az agy és a gerincvelő kivételével lecserélni gépire a testet. Az agyat pedig integrált őssejtekkel tovább javítgatni.

Csak csettinteni tudok egyes kiváló válaszára.

Egyetlen (vagyis inkább 2) gondolattal egészíteném ki amit írt:

"A mitokondriumokban még DNS javító mechanizmus sincs, ezért egyre csak fogynak az ép mitok. Egyre gyengébb az energiatermelés, egyre több a hibás sejt, lassul az osztódások üteme. Fogy az izomzat, butul az agy stb... "

Ha a mitokondriumoknak képesek lennénk javító mechanizmust, valamilyen biokémiai anyag formájában bejuttatva megoldani (gyógyszerszedés). Illetve a normál DNS végi telomereket újra meghosszabbítani hogy több osztódásra legyenek képesek. Az már jelentősen javítana a helyzeten, mármint az egyéneknél. Akár a 2-300 éves kort is el tudnám képzelni hogy elérhető. Ez még messze van az örök élettől, de az élet minőség is javulna az első 100-150 évben alig látszana öregedőnek az illető.

Az megint más kérdés hogy már ettől összeomlana a társadalom és a populáció.

(A túlnépesedésre még egy lapáttal -> élelem és nyersanyaghiányhoz vezetne.)

- Kik tudnák megfizetni? Akik politikusként, bankárként, csaló vállalkozóként, összelopják magukat?

Miközben mi meg rövidke életünket végigdolgoznánk?

Hát köszönöm de nem kérek belőle hogy ezek az emberek 100-200 vagy akár 300 évig lopjanak tőlem meg a gyerekeimtől unokáimtól is ugyanazok.

Remélem érezhető milyen súlyos etikai problémákat vet fel a dolog!

Tehát ezt a technológiát vagy mindenki megkapja, ingyen! Vagy senki ne éljen vele (tiltani kell), minél hamarabb még mielőtt feltalálják! Mert utána képesek sikerrel perelni akár egy államot is hogy a tiltás kárt okozott nekik!

#2 A te enzimed a telomeráz reverz transzkriptáz. Ilyen létezik!

Voltak erre kísérletek, most nem tudok telefonról rákeresni.

A telomer csak egy elvi akadály, egyébként sok sejt szinte soha nem éri el ezt a számlálót, de lényegében tényleg a mutációk elleni védelem egyik lépése.

Hiába hosszabbítjuk meg, sajnos a sejtek a hibás DNS-t fogják másolgatni, ami az ionizáló sugárzás, szabadgyökök stb hatására folyamatosan pusztul. Ha pont a hibajavító rendszer károsodik, az egy nagy probléma a sejtben.

... viszont az egész evolúció ezért jöhetett létre, a mutációk miatt.

Képzeljünk el egy olyan DNS javító fehérjét, amely egy őskód alapján végigmegy a DNS-en és hasonlóan a kriptográfiai kódokhoz egy checksum alapján ellenőrzi a másolást. Egyébként meglepően sok érdekes javítómechanizmus létezik, pl a fehérjékre is.

Így elméletben csak a jó kód másolódhatna le, a mitózis megszakadna, a sejt nem tudna tovább osztódni. Tehát csak a tökéletes kód tud másolódni. Telomer se kell...

Ezzel az a probléma, hogy folyamatosan történnek mutációk, ezeknek teotretikusan a 99%-a mondjuk semmi gondot nem okoz, mégis így gyorsan tudnak osztódni a sejtjeink. Végső soron nem lenne életképes az az ember, akinek a sejtjei csak az őskódot tudják másolni. Vélhetően naponta egy sikeres osztódás lenne.

Ha belenyúlunk a sejtek közötti mátrixba, akkor esetlet olyanról lehet szó, hogy ha nincs elég sejt a bélben mondjuk, vagy kevés a neuroglia, akkor egy másik őssejt veszi át gyorsan a szerepet és osztódik egy hibátlan kolóniával. Vagy csak a fehérje és szabályozó régiójat védené a "checksum".

... egy szó mint száz, mi némileg hasonló témával foglalkozunk egy kutatólaborban... de a végső cél mindenképp az implantátumok, biointerfészek fejlesztése. Az ember sérülékeny testét, szerveit ki kell váltani ember által tervezett, javítható kibernetikai implantokra. Egyedül az agy fenntartása a lényeg, hiszen azok vagyunk mi.

Kb a jelenlegi tudásom szerint 10-30 éven belül egyte több implantátum, protézis készül el, eleinte sérült, beteg embereknek... 50-100 éven belül pedig teljes biochamber elérhető lesz az agy és gerincvelő számára. Egy párhuzamos kutatásban épp őssejteket integrálnak idegszövetbe.

Adott az agyunk, a személyiségünk. Ha fokozatosan csatolunk a rendszerbe neurális őssejteket, akkor az idegszövet fiatalsága és struktúrája is fenntartható.

Ne feledjük, hogy az idegrendszer elnyomó része nem osztódó sejtekből áll. Ezért hiába élne a testünk 2-300 évig, az agyunk elpuszulna, leépülne. Nincs ami pótolja a neuronokat, és talán meg is változna a személyiségünk ha pótlódna.

Viszont szerintem ha fokozatosan remodeláljuk az agyat neurális őssejtekkel, akkor fenntartható a tudat épsége is. Maximum a személyiségünk formálódik.

Az 1. válaszolónak:

"Ki kéne fejleszteni és implementálni egy sokszorosan hatékonyabb hibajavító mechanizmust. Mint a programozásban az md5 hash. Redundánsabb DNS kód kell."

Az md5 hash nem hibatűrő és nem hibajavító kód.

Hibatűrő kódolása a CD-nek van (hibaellenőrzésekkel és redundáns információtárolásokkal). Hibajavító kódoknál vagy hibátlan adat újraküldése kell, vagy például különféle file rendszerek kezelések a vélhetően sérült-hibás adatok javát megpróbálja megmenteni és a file rendszer struktúráját újraírni... mint amikor egy-két fiók eltörik a szekrényben (mert valaki csákánnyal belevágott), simán ki se tudjuk esetleg nyitni se, mert megszorultak, valamelyest sérülnek a bennük lévő dolgok is, de valahogy kiszedjük a szr fiókokat, új fiókokra cseréljük és áttesszük az újakba a régiek tartalmát. Amik vagy sérültek, vagy nem.

Léteznek-létezhetnek speciális jobb hibajavító programok-kódok is, de általában specifikusak.

Biztonsági mentést kéne csinálni a génállományokról és egyebekről a frankó javításokhoz (valami ilyesmi az őssejtekkel való hókusz-pókusz is)

"Az MD5-kódolást biztonsági alkalmazások széles skálája használja adatellenőrzésre, például fájlok eredetiségének (sértetlenségének) vizsgálatára.Az MD5 kódolás bármilyen adatból – függetlenül a méretétől, vagy a típusától – egy 16 bájt hosszú bináris hasht eredményez (32 hexadecimális· számjeggyel írható le). A kódolás egyirányú, így nem lehet visszafejteni. Éppen emiatt alkalmas eredetiség ellenőrzésre."

Ide pontosan ez kellene. Magyarul a sejt akkor osztódhat, ha sértetlen a DNS állomány. Első körben végigmenne az ellenőrzés a saját DNS-en, ha jó akkor replikálná a kódot, mint amúgy... ezt követően lenne még egy kontroll a másolási hibákra, ha egyezik a checksum, akkor mehet tovább az osztódás.

Ha a 16 bájtos kód nem egyezik a template-el, akkor a mitózis megszakad.

Nem kettőződhet meg az állomány.

Simán van redundancia így is, de lehetne még sokszoros kromoszómaszerelvény is.

Nem kell hibajavító kód, csak a sértetlenség ellenőrzése.

... de mint mondtam, nagyon sok a mutáció, szóval rettentően lelassulnának az osztódások. A gyorsan osztodó hámszövet, bélsejtek, neuroglia stb... ezek ennyi kontrollal nehezen regenerálódnának.